Pesti Srácok

Zsigmond Barna Pál: az elmúlt 14 év a modern kori magyar nemzetpolitika legaktívabb időszakának tekinthető

Zsigmond Barna Pál: az elmúlt 14 év a modern kori magyar nemzetpolitika legaktívabb időszakának tekinthető

Az elmúlt 14 év a modern kori magyar nemzetpolitika legaktívabb időszakának tekinthető. Többet sikerült elérni, mint az ezt megelőző 60 évben bármikor – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban.

Zsigmond Barna Pál a Kiskunhalasi Őszi Tárlat Paál Albert tájfestészetét bemutató kiállításának megnyitóján azt mondta, amikor a szabadságért való harcunkra gondolunk, mindig eszünkbe kell jusson, hogy mi, magyarok "nem egy üres térben létezünk és cselekszünk, nem a semmiből jöttünk és cselekszünk, és bízunk benne, hogy ez nem a semmi felé halad."

– fűzte hozzá. Az államtitkár a múzeum névadójáról, Thorma Jánosról azt mondta, olyan ember volt, aki nemcsak szerette Magyarországot, nemzetét, hanem éveket szentelt annak, hogy függetlenségének és szuverenitásának fontos pillanatait ábrázolja.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta, hozzátéve: a nemzet határok feletti közjogi egyesítésével ma elmondható, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Az ukrajnai háborúról szólva Zsigmond Barna Pál azt mondta, "tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ismét béke legyen a szomszédságunkban, mert csak a békében lehet igazán tervezni a jövőt". Bányai Gábor kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Paál Albert a nagybányai művésztelepen alkotott, és a nagybányai stílusban "érezhető, hogy az nekünk készült, rólunk szól".

Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere (Fidesz-KDNP) kiemelte: Halas a művészetek városa, és arra fognak törekedni, hogy ez így maradjon a jövőben is. A kiállításról szóló sajtóanyagban azt írták: Paál Albert 1895-ben született Aradon, egy olyan korszakban, amelyet társadalmi és politikai változások jellemeztek. Festészeti tanulmányait a híres nagybányai művésztelepen végezte. A festőművész alkotásai a 19. századi tájképfestészet hagyományait viszik tovább, mindeközben egyedi stílust teremtve, amely a posztimpresszionizmus jegyeit viseli magán. Hozzátették: a kiállításon bemutatott 24 festmény nyolc magángyűjtő kollekciójából származik, és különböző helyszíneket örökít meg, amelyek a művész életének meghatározó helyszínei voltak.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.