Az új francia kormány szigorítana a bevándorlási feltételeken
A migrációs és integrációs politika ellenőrzése nem működik kielégítően - jelentette ki Michel Barnier új francia miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben elmondott általános politikai programbeszédében, amelyben más európai országok példáját követve a bevándorlással kapcsolatos intézkedések szigorítását jelentette be.
A helyzet orvoslására az új kormány "hatékonyabb elbírálást" kíván bevezetni a menedékkérelmek esetében, és meg akarja könnyíteni "az illegális bevándorlók őrizetének rendkívüli meghosszabbítását" a kiutasítási határozatok jobb végrehajtására. A miniszterelnök nem zárta ki a kiadott vízumok számának csökkentést sem azon országok esetében, amelyek vonakodnak kiutasított állampolgáraikat visszafogadni.
"Jobban akarjuk ellenőrizni a határainkat" - tette hozzá a kormányfő, aki a tavaly májusban elfogadott európai migrációs és menekültügyi paktum "halogatás nélküli" végrehajtását szorgalmazta, amely az Európai Unióban az illegális bevándorlás elleni harcot hivatott erősíteni. Figyelmeztetett arra is, hogy "Franciaország addig, amíg szükséges, folytatja az ellenőrzések visszaállítását saját határain", ahogyan azt az európai szabályozástól való egyes kivételek lehetővé teszik, és ahogyan azt Németország szeptember közepén megtette.
Kíméletlenül kell (...) fellépnünk az embercsempészekkel és emberkereskedőkkel szemben, akik a nyomort és a kétségbeesést használják ki több ezer migráns életének árán a Földközi-tengeren és a La Manche csatornán", ahol az utóbbi években egyre több halálos baleset történt
- tette hozzá a miniszterelnök.
A szigorításokat illetően az új francia kormány egyes országoknak a vízumok kiadását a kiutasított állampolgároknak a származási országaikba történő kitoloncolásához szükséges konzuli engedélyek kiadásától fogja függővé tenni. Michel Barnier utalt arra is, hogy tervei szerint tárgyalásokat kezdeményez "az érintett országokkal a régóta fennálló kétoldalú megállapodásokról, ha azok már nem felelnek meg a mai realitásoknak". Ezek a kijelentések megerősítik az új belügyminiszter, Bruno Retailleau nyilatkozatait, aki támogatná, hogy Franciaország felülvizsgálja az Algériával kötött megállapodást, amely jelenleg megkönnyíti az algériai állampolgárok beutazását Franciaországba.
Michel Barnier-hoz hasonlóan a migráció kérdésében keményvonalasként ismert belügyminiszter is a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett az új kormányba, s tárcavezetőként tett első nyilatkozata -, amelyben kijelentette, hogy "a bevándorlás nem lehetőség", és sajnálja, hogy nem tud népszavazást szervezni a témában Franciaországban - a kormány soraiban is heves vitát váltott ki. A programbeszédet követő vitában Marine Le Pen, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azt kérte a kormánytól, hogy a jövő év elején terjesszen be egy új bevándorlási törvényt azon intézkedések visszavezetésére, amelyeket a tavaly decemberben elfogadott törvényből az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölt.
A 2023. december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács, ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek az előző kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe. A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetett kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kellene letétbe helyezniük, amely fedezi a hazautazásuk költségeit. Benne maradt viszont a törvényben az akkori kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Julien Mattia)
