Pesti Srácok

Ezeregyszáz év Európában – Tizenkilenc vármegyében ünneplik az Európai Unióhoz való csatlakozás évfordulóját

Ezeregyszáz év Európában – Tizenkilenc vármegyében ünneplik az Európai Unióhoz való csatlakozás évfordulóját

Mintegy 1100 millió forintból rendezik az ország 19 vármegyéjében az 1100 év Európában, 20 év az Unióban programsorozatot, amelynek elindításával a kormány a magyar nemzet nagyságát, fennmaradásának örömét és büszkeségét is meghirdette – közölte szombat este a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára Lentiben.

Vincze Máté a programsorozat zalai eseményei kapcsán elmondta: a rendezvények azt hirdetik, hogy "habár a magyar történelem viharai megtépázták a nemzetet, de hősei a legsúlyosabb csapásokból is erőt tudtak meríteni, és a magyarság megerősödve került ki a konfliktusokból". Legyünk büszkék örökségünkre és hagyományainkra, amit érdemes megmutatni helyben, de "a bizonytalan, néha kicsit sodródónak tűnő Európának is". A hagyomány és az identitás kulcsszavak egy nemzet történelmében, és bár nem lehet mérni őket, de vannak arra utaló jelek, ha egy település, közösség erős a hagyományaiban – jegyezte meg.

Hozzátette: a Hungarikum törvény értelmében az önkormányzatok települési értéktárat és értéktárbizottságot hozhatnak létre a fellelhető nemzeti értékek azonosítására és gyűjtésére. Lentiben kilenc kulturális örökség szerepel az adatbázisban, ami jelzi, hogy a közösség mennyire elkötelezett a kultúra iránt. Vincze Máté külön is kiemelte az 1973-ban alakult Kerka Táncegyüttest, amely kiemelt szerepet játszik a gyerekek oktatásában. A magyar néptánc és a magyar népi kultúra iránti érdeklődést mélyíti el a gyerekekben, akik a táncokon keresztül megismerik a hagyományainkat, amelyek pedig hozzájárulnak a gyerekek ízlésének, kritikai érzékének fejlesztéséhez. A helyi díjak átadása kapcsán a helyettes államtitkár említést tett arról is, hogy a Csoóri Sándor Program a hagyományaikat éltető közösségek programja, amely mintegy 2,5 milliárd forintos kormányzati keretből valósul meg. Arra irányul, hogy a kultúránk, identitásunk tovább éljen a következő generációkban.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta. A politikus kitért arra is, hogy kiművelt, két lábbal a földön álló emberfőkre van szükség, aminek elengedhetetlen feltétele az olvasás. A KIM éppen az elmúlt héten hirdette meg Könyvtári kihívás néven olvasásnépszerűsítő versenyét, amelyhez biztatása szerint Lenti könyvtárának is érdemes csatlakoznia, hiszen látogatottságát illetően kiemelkedik a hasonló méretű könyvtárak közül.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.