Gulyás Gergely: a Sapientia egyetem a nemzeti megmaradás eszköze
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) évtizedek óta biztosítja az anyanyelvi oktatás lehetőségét az erdélyi magyarság számára, és a nemzeti megmaradás szolgálója és eszköze – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
A politikus az erdélyi magyar magánegyetem campusának alapkőletételén vett részt a székelyföldi városban. Ünnepi beszédében rámutatott: a 21. századi létesítménytől a felsőoktatási intézmény további megerősödését remélik, azt, hogy ennek köszönhetően „lépésről lépésre megy végbe a minőség forradalma”, és Erdély földje további jeles embereket ad az egyetemes magyarságnak. Emlékeztetett:
a magyar Országgyűlés a 2010-es váltás után a nemzeti összetartozás emléktörvényét fogadta el első ilyen jellegű jogszabályként, és azóta számos templomot, tanintézetet sikerült építeni, felújítani külhoni magyar területeken, közülük a legtöbbet Székelyföldön, Erdélyben.
Idézte Potápi Árpád János nemrég elhunyt nemzetpolitikai államtitkár szavait, miszerint a külhoni magyarságot egy erős intézményrendszer kiépítésével lehet támogatni. Az ünnepségen egyperces néma csenddel adóztak a néhai politikus emlékének. Gulyás Gergely rámutatott: a Sapientia EMTE és partnerintézménye, a Partiumi Keresztény Egyetem a nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi helyszíneikkel hozzájárulnak az erdélyi magyarság szülőföldön maradásához. Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy az építkezések során az egyetem a városok központjából ezek szélére szorult, de építkezik. Rámutatott:
a bolthajtásos épületeknek két fontos pontja van: az alapkő és a szegletkő, az egyik tartja, a másik összetartja az épületet, és ha ezeket jól választják ki az építők, viharálló lesz a ház.
„Omladozó, széteső félben lévő világunknak szegletkőre van szüksége” – mondta a püspök a megfelelő fundamentum kiválasztásának fontosságára is figyelmeztetve. Kifejtette: a legerősebb fundamentum az ember maga, és ha az erdélyi magyarság arra építi a jövőt, hogy gyerekeket neveljen, a legnagyobb pusztulás idején is megmarad, és újra tudja kezdeni az életet. Aláhúzta: az egyetem nem tudna építkezni az anyaországi támogatás nélkül, de „az alap mi magunk vagyunk”.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság története „az állandó újrakezdés története”, a közösségnek 1918 óta számtalanszor kellett „a semmiből” újrakezdenie, új intézményrendszert építenie. Mindez azért volt lehetséges, mert a közösség „erős állóképességgel” rendelkezik, amit a továbbiakban is meg kell tudni tartani. Abban rejlik az erő, hogy az erdélyi magyarok az egyéni pályákat is közösségben tudják elképzelni – mondta. Rámutatott:
ez a közösség az elmúlt másfél évben „a maximumra tudta járatni” az építkezést, és a negatív demográfiai mutatókra is van megoldás: a fiatalokat támogató közpolitika.
A fiatalokat támogatni kell abban, hogy itthon tanuljanak, itthon képzeljék el a jövőjüket – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint az erdélyi magyarság hisz abban, hogy van jövője. Hozzátette: ehhez értelmiség is kell, és a Sapientia tudományos bázisként ezt teremti meg. Tonk Márton rektor az egyetemi építkezések előtti állapotokat idézte fel az egyes városokban, közölve, hogy viszonylag rövid idő, 25 év alatt épült ki az intézményrendszer. A Sepsi OSK stadionjával átellenben lévő területen az ünnepség zárásaként megtörtént az alapkőletétel, amely alá az alapítóokiratot és egy időkapszulát is elhelyeztek.
Forrás: MTI; A vezető kép illusztráció: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter koszorúz az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen Csíkszeredában, az 1956 téren felállított Gloria Victis emlékműnél 2024. október 23-án. MTI/Veres Nándor
