Működésképtelenné válhat a főváros – Alapvető kérdésekben nem tud kiegyezni a Közgyűlés
Péntek délelőtt 10 órakor kezdi el a munkát az új összetételű Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi közgyűlés alakuló ülésén döntenek többek között fővárosi cégvezetők- és a főpolgármester-helyettes kinevezéséről, költségvetés elfogadásáról, de szóba kerülnek azok a köztisztasági és közbiztonsági kérdések is, amelyek már a kampányban középpontban voltak. Az alakuló ülés már csak azért is érdekesnek ígérkezik, mert ellenzéki pártok láthatólag még nem tudták eldönteni, hogyan dolgozzanak együtt.
A küzgyűlés összeült és csak egy fő hiányzott, a kutyapártos Kovács Gergely, így a viccpárt vezérszónoka Döme Zsuzsa lett. Az eskütételeket követően elkezdődtek a felszólalások, és egy "ajánfékozás", megnyilvánult ugyanis a Tisza párt, akiknek képviseletében Ordas Eszter egy Bibó István könyvet adott ajándékba a többi képviselőnek, azzal, hogy "annak értékei mentén politizáljanak".
Ezután Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője kért szót, aki szintén konstruktivitást és partnerséget ígért. Arról is beszélt, hogy hiába van balliberális többség a közgyűlésben, nem fognak tudni helyettest választani, ami szerinte arról árulkodik, hogy a budapestiek ügyeit a hatalmi lökdösődések, paktumok szorítják háttérbe. Emlékeztette, hogy a 2019-es alakuló ülésre még Gyurcsány Ferenc jött, ám most Magyar Péter ül a sorok között.
Szép kis csere
– mondta. Majd a felszólalásokat követően elkezdődött a vita az új szmszről. Karácsony a frakciókkal egyeztetett a javaslat előtt, amely 45-ről 15-re csökkentené a tanácsadóinak a számát, miközben frakciók mellett dolgozó tanácsadókét 8-ról 10-re, az adminisztratív dolgozókét 9-ről 10-re emelné, valamint megemelné a képviselői béreket. Az utóbbit szerinte az indokolja, hogy most nem a kerületi polgármesterek, hanem főállású képviselők alkotják majd a közgyűlést. A képviselői illetmény eddig a főpolgármester havi fizetésének, vagyis 1,5 millió forintnak a negyede volt, ami Karácsony szerint nem követte le az inflációt és átlagbér-emelkedést – mostantól a naptári évet megelőző év októberére közzétett rendszeres bruttó átlagkereset illeti majd meg őket, ami a legmagasabb kerületi tiszteletdíjakhoz közelíti a képviselői javadalmazást.
Szentkirály Alexandra azt javasolta, hogy spóroljanak a költségvetésen, ha már a DK-s Szaniszló a főváros nehéz helyzetéről beszélt. A tanácsnoki pozíciók csökkentését üdvözölte. Emellett a Tarlós alatt működött Budapest infót is újra bevezetné, és antikorrupciós szobát javasolt a városházán, ahol bároki számára szabadon vizsgálhatók a városházi dokumentumok.
Karácsony válaszában azt mondta, hogy a fideszes javaslatok közül sokat elfogadott, de a szakbizottságok a mostani számban szükségesek ahhoz, hogy kellő mélységben el tudják látni a munkát. Azt sem tartja életszerűnek, ha beleírnák az szmsz-be, hogy a főpolgármester mikor tart sajtótájékoztatót, az antikorrupciós szoba ötletét pedig azzal ütött le, hogy teljes átláthatóságra törekednek.
Egyhangú szavazással napirendre vették Szentkirály Alexandra előterjesztéseit
Karácsony Gergely megszavaztatta a közgyűlést, hogy vegyék napirendre a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatait is. A főpolgármester indítványát egyhangúan elfogadták. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: még soha nem fordult elő olyan, hogy nem sikerült megállapodni a főpolgármester-helyettesekről. Hozzátette: örül, hogy részt vehetnek a munkában. Azt mondta, a Fidesz azért fog dolgozni, hogy ne a sötét, hátsó szobákban dőljön el, mi lesz a budapestiek sorsa.
Szentkirályi Alexandra három nagy problémáról beszélt felszólalásában: a közlekedésről, a hajléktalanságról és a lakhatásról.
Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Budapest működjön
– mondta, és megígérte, hogy a Fidesz konstruktív ellenzéki szerepre készül a közgyűlésben. Ezután 11 óra körül elkezdődött a vita az szmsz-módosításról, amely 19 főpolgármesteri jogkört delegálna a szakbizottságokba és megemelné a képviselői fizetéseket.
A Fidesz, a Tisza és a Vitézy-LMP frakció azt akarja elérni, hogy szavazzanak az szmsz-módosításokról is, de Karácsony szerint erre az önkormányzati törvény miatt nincs lehetőség. A főpolgármester amellett érvelt, hogy hosszan egyeztetett a frakciókkal, amelyeknek a javaslatai bekerültek az előterjesztésbe.
Elnapolták az szmsz-vitát
Mivel a szünetet jócskán elhúzták, Vitézy folytatta a vitát, hogy Karácsony szavaztassa meg, napolják el az szmsz felülvizsgálatát. Karácsony így tett, szerinte megtárgyalták a napirendet, a kormányhivatal kifejtheti az álláspontját az ügyben, bár szerinte a szóban forgó jogvita egyértelmű. A közgyűlés nagy többséggel támogatta a javaslatot, az 1. napirendi pont megtárgyalását ezzel a testület következő ülésére tolták.
Egyébként is ez a kérdés váltotta ki a leghevesebb vitát a főpolgármester-helyettesek személyének problémája után. Ennek a leglényegesebb része, hogy milyen jogkörök, tehát döntések legyenek Karácsonynál, és melyikeket gyakorolja a képviselőtestület, illetve annak bizottságai. A Tisza Párt és Vitézy szerint a főpolgármesternek több jogkört kéne visszaadnia, mint amennyit ő átadna.
Karácsony az ülés előtt többször egyeztetett a frakciókkal az szmsz-ről, figyelembe is vett pár javaslatot, viszont egyes jogkörökből nem akar engedni. Szerinte a közgyűlés egyébként csak arról az szmsz-ről szavazhat, amit ő nyújt be, mert az önkormányzati törvény szerint övé a benyújtás joga.
Sürgető probléma a hajléktalan-kérdés
Szentkirályi Alexandra hajléktalansággal kapcsolatban nyújtott be javaslatot, amely elmondása szerint rendpárti módon viszonyul a kérdéshez. Azt is mondta, mélyreható elemzés után kell választ adni a hajléktalanságra. Karácsony szerint az előterjesztésben nincsenek pontos adatok, például helytelen megállapítás, hogy növekszik a hajléktalanok száma Budapesten, ennek szerinte az ellenkezője igaz. Szentkirályi hajléktalanságról szóló előterjesztését Karácsony módosítójával együtt egyhangúlag megszavazták. Szentkirály amellett érvelt, hogy olyan városban szeretne élni, ahol nyugodtan át lehet sétálni egy aluljárón vagy egy anyuka le tud ülni a gyerekével egy padra.
Elfogadták a Fidesz-frakció közbiztonsági javaslatát
Miután Vitézy Dávid javaslatára elfogadták a BKK-rendészet felállításáról szóló indítványt, Szentkirályi Alexandra előterjesztése következett, amiről először azt mondta, hogy az önkormányzatnak alapvető kötelezettsége, hogy részt vegyen a főváros rendjének, rendezettségének fenntartásában. Szerinte ezen javítani kell, hogy a lakosok számára legyen egy érzékelhető önkormányzati rendészeti jelenlét, ami a város használhatóságát elősegíti. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Tarlós-érában volt rendes együttműködés a közteresek és a rendőrség között, aminek látható eredménye volt.
Szentkirályi azt gondolja, a város egészét kell nézni, és nem lehet annak egy szeletét önkényesen kiválasztani. Ez utóbbival Vitézy Dávid egyik főpolgármesteri kampányígéretére, a BKK rendészetre utalt, amit egyébként az ez utáni napirendben tárgyal a közgyűlés. A Fidesz-frakció arra tett javaslatot, hogy a város rendjének visszaállítása érdekében mérjék fel tisztességesen, illetve készüljön intézkedési terv arról, hogyan lehet a budapestiek biztonsági érzetét növelni. Mint mondta, legyen szó a parkok, terek, forgalmas vagy kevésbé fontos csomópontok környezetéről, vagy akár a BKK járatokról is.
A Fidesz azt is indítványozta, hogy a főpolgármester egyeztessen a Belügyminisztériummal, a rendőrség és a közterület-felügyelet járőrőzései pedig ugyanolyan mértékűek legyenek, mint 2019 előtt. Szentkirályi szerint akkor a közös járőrözés óraszáma 37 ezer volt, az elmúlt ciklus felé pedig volt, amikor 2 ezer órát haladta meg. Szentkirályi szerint ez bőven túlmutat a biztonság kérdésén, például ha valaki lát egy egyenruhást, akkor nem a közeli falat fogja graffitizésre választani, vagy nem a közelben fog könnyíteni magán. A közgyűlés a szavazás során a fideszes képviselők tartózkodásával támogatta a módosító indítványt, az előterjesztést pedig a Kutyapárt tartózkodásával az egész testület támogatta.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok
