Pesti Srácok

Karácsony Gergely: az '56-osok pontosan tudták, hogy csak egy bátor nemzet lehet szabad

Karácsony Gergely: az '56-osok pontosan tudták, hogy csak egy bátor nemzet lehet szabad

Az '56-osok pontosan tudták, hogy csak egy bátor nemzet lehet szabad, és azt is tudták, hogy csak az együvé tartozás ad egy nemzetnek bátorságot - mondta a főpolgármester szerdán az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából közzétett videóüzenetében.

Karácsony Gergely a YouTube-csatornáján közzétett videójában megemlítette, hogy a nemzeti ünnep egy részét Strasbourgban tölti az európai főpolgármesterek csúcstalálkozóján, de kötelességének érzi szólni az egyik legfontosabb nemzeti ünnepen, különösen az idei október 23-án.

Hangsúlyozta, neki és még nagyon sokaknak 1956 olyan, ahogyan Faludy György írt róla: nem emlék, nem múlt, nem történelem, de "húsom, vérem, lényem egy darabja, szívem, gerincem".

Úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely arra szólított fel, hogy ne hagyjuk meghazudtolni azt, ami a legigazibb, megszentségteleníteni azt, ami a legmagasztosabb, és meggyalázni azokat, akik példát mutattak halált megvető emberségből.

Hozzátette, ami igazán megbocsáthatatlan, az a minden értéket zárójelbe tevő, mindent a maga pőre hatalmi érdeke felől néző nihilista politika, amit "kikotyogtak".

- mondta a főpolgármester.

Úgy folytatta, hogy október 23-án már kétszer megmutatkozott a jobbik énünk, a legszebbik képességünk: 1956-ban és 1989-ben is. "Az, hogy ezer és egy különbözőségünk, a származásunk, a neveltetésünk, a hitünk, a világnézetünk ellenére összeköt bennünket, valami sokkal erősebb. A haza és a szabadság szeretete. És a szabadságot és a hazát nem lehet egymás ellenében szeretni, mert azzal felszámolnánk mindkettőt" - mondta.

Karácsony Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy '56-ban a bátorságnak és az ellenállásnak is ezer arca volt: a fegyvert ragadó forradalmárok, a sztrájkoló bányászok, a szívük fölé Kossuth-címert tetováló pesti srácok, a némán vonuló pesti lányok, a csenddel demonstráló gimnazisták, az önszerveződő munkástanácsok vagy a falusiak, akik élelmet hoztak a harcoló budapestieknek. Baloldaliak és jobboldaliak, munkások és értelmiségiek, fiatalok és idősebbek, budapestiek és vidéken élők együtt küzdöttek a szabad Magyarországért.

Jó lenne, ha beteljesülne végre Göncz Árpád volt köztársasági elnök vágya, hogy a magyar társadalom a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság '56-os lobogója alatt megbékél önmagával - jelentette ki, hozzátéve, ahhoz, hogy így legyen, bátran kell élnünk jogos örökségünkkel, '56 szellemével, mert ez az örökség arra tanít bennünket, hogy ha egy nép talpra áll, ha közösnek érzi a haza ügyét, akkor képes felülemelkedni a kicsinyes érdekeken és képes nemzetté nemesedni. "Éljen a köztársaság, éljen a szabadság, éljen a haza" - zárta videóját a főpolgármester.

Forrás: MTI, fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.