Pesti Srácok

Megjelent a Magyar Közlönyben az új Gazdaságpolitikai Akcióterv előkészítése, benne a 21 tervezett intézkedéssel

Megjelent a Magyar Közlönyben az új Gazdaságpolitikai Akcióterv előkészítése, benne a 21 tervezett intézkedéssel

A Magyar Közlöny részletesen közli a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, a vállalkozások méretének megduplázódása.

A kormány új, 21 lépésből álló gazdaságpolitikai akcióterve hétfőn este a Magyar Közlönyben is megjelent. A dokumentum bevezetője szerint a világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is sikeres legyen.

A kormány azt állítja, kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés. A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.

Az akcióterv három pilléren nyugszik:

PestiSracok facebook image

  • jövedelmek vásárlóerejének növelése,
  • megfizethető lakhatás biztosítása,
  • a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

A kormány az akcióterv végrehajtása érdekében egyetért a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez szükséges intézkedésekkel, ezért egyetért:

  1. egy hároméves bérmegállapodás megkötésével a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel;
  2. a Munkáshitel Program kidolgozásával;
  3. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásával, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;

Egyetért a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedésekkel, ezért figyelemmel arra, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát a főváros nem tudja kezelni, ezért a lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány feladatának tekinti, hogy

  1. vizsgálja meg a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételei szigorításának lehetőségét;
  2. vizsgálja meg a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását;
  3. vizsgálja meg, hogyan tud segíteni a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet biztosítsanak hallgatóik számára; az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében
  4. vizsgálja meg a kormány otthonteremtési programja kiegészítését, a fiatalok számára nyújtható új támogatási formák bevezetésével;
  5. egyetért a Vidéki Otthonfelújítási Program meghirdetésével;
  6. egyetért a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb 50 százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
  7. egyetért az önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
  8. egyetért a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozásával;
  9. egyetért az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték fenntartásával 2026. december 31-ig;
  10. egyetért azzal, hogy kezdődjön egyeztetés a bankszektorral évi 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetéséről;

Meghirdeti a Demján Sándor Programot, melynek célja, hogy a hazai vállalkozások mérete megduplázódjon, ezért egyetért

  1. a hazai kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programjának meghirdetésével és lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. (a továbbiakban: NTH) által, melyet a KAVOSZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával kell elvégezni;
  2. az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” kiemelt gazdasági ágazatok számára történő meghirdetésével;
  3. a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program meghirdetésével;
  4. a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei ügyfél által fizetendő éves kamatának 3,5 százalékra történő csökkentésével;
  5. a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank Zrt.) exportösztönző hitelprogramjainak újraindításával;
  6. a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása céljából az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetésével;
  7. a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsításával;
  8. a kkv-szektor adminisztrációjának csökkentésével, melynek keretében a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltétele enyhítésre kerül.

Forrás: Mandiner, fotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?