Pesti Srácok

Megkezdődött a románoknál az elnökválasztási kampány, egy hónap múlva indul az első forduló

Megkezdődött a románoknál az elnökválasztási kampány, egy hónap múlva indul az első forduló

Romániában pénteken hivatalosan is megkezdődött - az elnökválasztás november 24-én megrendezendő első fordulóját megelőző - 30 napos elnökválasztási kampány.

A legfőbb közjogi méltóságra tíz párt jelöltje és négy független jelölt pályázik. A szavazólapon az első öt helyet a parlamenti pártok államfőjelöltjei foglalják el. A sorsolás nyomán hatodikként került a szavazólapra az a független jelölt, akiről a közvélemény-kutatások többsége azt állítja, hogy az egyik legesélyesebb államfőjelölt. Romániában a 30 napos választási kampány miatt az eddiginél kevésbé lesz látható a köztereken, hogy elnökválasztásra készül az ország: a legfőbb közjogi méltóságra pályázó jelölteknek csütörtök éjfélig el kell távolítaniuk a közterekről a hónapokkal korábban kihelyezett választási molinókat és óriásplakátokat.

A választási törvény szigorú szabályokat szab meg a plakátok méretét és elhelyezését illetően, ezek megsértése súlyos pénzbírságot von maga után.

A kampány idején csak a polgármesteri hivatalok által erre a célra kijelölt helyeken szabad plakátolni, minden jelölt csak egyetlen plakát kihelyezésére jogosult, amelynek egyetlen mérete sem haladhatja meg a fél métert. A plakátokon nem szabad a román nemzeti lobogóra emlékeztető színkombinációt használni, tilos plakátokat kiragasztani a hidak és alagutak tartóoszlopaira, a közúti jelzőtáblákra és a közhasznú hirdetési felületekre.

PestiSracok facebook image

A rádió- és televízióműsorokra is szigorúbb szabályok vonatkoznak a kampány idején. A közszolgálati média ingyenesen, a magántársaságok fizetség ellenében biztosítanak azonos terjedelmű műsoridőt valamennyi - ezt igénylő - államfőjelöltnek. Választási propagandát csak választási műsorokban szabad sugározni. A külföldön élő román állampolgárok közül hétezernél kevesebben regisztráltak, hogy levélben akarnak voksolni. A voksolás megkönnyítése érdekében idén több mint 900 szavazókört rendeznek be külföldön, ezek már november 22-én délben kinyitnak.

A külföldön tartózkodó román állampolgárok a voksolás hétvégéjén, pénteken 12-21 óra, szombaton 7-21 és vasárnap 7-21 óra között adhatják le voksukat. Belföldön a szavazókörök november 24-én, vasárnap 7-21 óra között tartanak nyitva. A választási kampány a belföldi voksolás megkezdése előtt 24 órával, szeptember 23-án reggel 7 órakor ér véget, attól kezdődően pedig a szavazás végéig kampánycsend lép hatályba.

Ha az elnökválasztás első fordulójában egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének (csaknem 9 millió állampolgárnak) a támogatását, az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a december 8-án megrendezendő második fordulóban. Az új elnök december 21-én kezdi meg ötéves mandátumát.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.