Nem a CSOK miatt vannak brutális lakásárak Budapesten
Mint tudjuk, a formálódó gazdasági akcióterv három pillére közül az egyik a lakhatási problémák enyhítése. Ennek érdekében számos intézkedést tervez a kormány, így most különösen népszerű téma lett a lakhatási válság – és ahogy azt már megszokhattuk, sokan nem a tényekkel foglalkoznak, és hamis információkat terjesztenek a válságról – írja Szalai Piroska a Mandineren.
Mint ismert, a lakhatási válság egyre súlyosabb téma Magyarországon, ám a helyzet elemzése rávilágít arra, hogy nem a CSOK a probléma kiváltó oka, hanem inkább a befektetési célú lakásvásárlások és a rövid távú bérbeadások terjedése. Míg a CSOK a családok otthonteremtését támogatja, a lakáshelyzet drámai romlása főleg Budapest belső kerületeiben figyelhető meg, ahol az ingatlanokat inkább befektetésként, nem pedig elsődleges lakhatásként vásárolják.
Szalai Piroska írás aszerint a belvárosi lakáspiacot különösen megterheli a rövid távú bérbeadás iránti keresletnövekedés, amelynek következményeként jelentősen megemelkedtek a lakásárak és az albérleti díjak. Ez a jelenség más európai nagyvárosokban, például Prágában és Berlinben is tapasztalható, ahol a városközpontokban élni sokak számára már-már megfizethetetlen.
Úgy véli, egy másik jelentős tényező a karbantartási költségek növekedése a város közlekedési és parkolási nehézségei miatt, melyek további terhet jelentenek az ott élőknek. Ezek az okok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakhatási költségekkel túlterhelt háztartások aránya Budapesten 11,3%-ra nőtt, miközben országos szinten is megközelítette az uniós átlagot.
Európa más országaiban, például Németországban és ott, ahol a migráció nagyobb mértékű volt viszont már érezhető volt a válság. Ott eleve jóval többen éltek bérlőként, s először épp ezekben a bérlakásokban helyezték el az érkező migránsokat, így nagyon rövid idő alatt drasztikus bérlakáshiány alakult ki. Nagy számban voltak olyanok, akiknek ki kellett költözni a bérleményükből, át kellett adni azt a migránsoknak, s nem találtak maguknak megfelelő lakásmegoldást.
– olvasható a cikkben.
"Így alakulhatott ki, hogy egy-egy német családnak ki kellett költöznie a bérelt lakásából, hogy Ahmedék beköltözhessenek" – írja.
Tehát Karácsony úgy lett 2019-ben főpolgármester, hogy fogott egy nyugat-európai problémát, amely nem hogy nem volt nálunk érvényes akkoriban, de még az előszele sem volt látható.
Leszögezte, hogy már nagy a gond nálunk, és heveny kampányolással ígéretet tett arra, hogy megoldja, amikor meg már meg kéne oldani, akkor látszik, hogy ez nem sikerül neki.Érdekes viszont, hogy nálunk miért ütötte fel a fejét jóval később a lakhatási válság: nem valamely újonnan megjelenő nagy létszámú bérlő vagy vásárlói csoport miatt, hanem legfőképp a gyorsan és jelentősen megugró rövid távú bérbeadások miatt.
Erre sajnos eredményes válasz nem igazán született sehol, de számos, már korábban is a szegénységgel foglalkozó civil szervezet új lehetőséget talált olyan narratívák kidolgozására, amelyet a baloldali szavazók elfogadnak.
A teljes elemzés ITT olvasható; Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
