Pesti Srácok

Nézőpont: a magyar háztartások is bizakodóak a jövőt illetően

Nézőpont: a magyar háztartások is bizakodóak a jövőt illetően

Az orosz-ukrán háború és az Európai Unió elhibázott szankciós politikája okozta válságon túllendülni látszanak a magyar háztartások és bizakodóak a jövőt illetően: a magyarok anyagi helyzete az elmúlt egy évben javult, a családok pedig optimistábbá váltak, hiszen mintegy 1 millió háztartás tervez nagyobb kiadást a közeljövőben – ez derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatáson alapuló Fogyasztói Barométeréből.

A Nézőpont Intézet először egy évvel ezelőtt, most pedig ötödik alkalommal készítette el a magyar háztartások pénzügyi helyzetét és fogyasztását vizsgáló Fogyasztói Barométert, amely 1000 fős, a hazai háztartásokra reprezentatív közvélemény-kutatási adatokon alapul.

Éves összehasonlításban (2023 és 2024 szeptembere) látható, hogy a háztartások átlagos jövedelme egy év alatt havi nettó 503 ezerről 600 ezerre nőtt, ahogy a háztartások által elkölthető pénzmennyiség is emelkedett (nettó 602,5 ezerről 623,5 ezerre, amely magában foglalja már a jövedelmen túl az erre használható megtakarításokat vagy hiteleket is). Mindez egyben azt is eredményezte, hogy az emberek a takarékoskodás helyett a fogyasztásukat kezdik erősíteni, hiszen a háztartások alapvető fogyasztásra fordított kiadásai szintén megnövekedtek (244 ezer forintról 274,5 ezerre).

Végül a magyarok jövőbe vetett bizalmát igazolja, egyben a fogyasztás bővülését vetíti előre, hogy a háztartások fogyasztási szándéka is erősödik, hiszen mintegy egymillió háztartás (az összes háztartás 25 százaléka) tervez nagyobb kiadást a következő három hónapban. Mindeközben pedig (márciushoz képest) 15-ről 21 százalékra nőtt azok aránya, akik többletjövedelem esetén inkább költekeznének, semmint megtakarítanának.

PestiSracok facebook image

A teljes elemzés ITT olvasható; Fotó: Nézőpont

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.