Szétesett a román nagykoalíció
Hatalmi visszaéléssel vádolta meg a Marcel Ciolacu román miniszerelnök által vezetett Szociáldemokrata Pártot (PSD) és bejelentette a bukaresti nagykoalíció felbontását hétfőn Nicolae Ciuca, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Ciuca szerint a román demokráciát kérdőjelezi meg, hogy a kilenc tagból álló alkotmánybíróság öt bírája, akik közül ötöt a PSD jelölt, szavazattöbbséggel kizárta az elnökválasztásból szombaton Diana Sosoaca EP-képviselőt.
A PNL elnöke szerint a visszaélés és az állampárti viselkedés a szociáldemokraták DNS-ében van.
Ma egy politikai ellenfelet iktat ki, holnap egy másikat, holnapután már sajtótermékeket fog elhallgattatni végül az egész román államot maga alá gyűri
Hozzátette: a PNL a választásokig a kormányban marad, hogy a további visszaéléseket megakadályozza, de a PSD-PNL koalíció közös útja véget ért.
Úgy vélte, a PSD szeretne egyedül kormányozni, hogy progresszív adót vezessen be, hogy kiterjessze befolyását az igazságszolgáltatásra és a közpénzeket pártklientúrához irányítsa és populista célokra használja.
Ez azonban nem fog megtörténni
– fogadkozott a PNL elnöke.
Kifejtette: felelőtlenség lenne magára hagyni a PSD-t a kormányban, a PNL „nem hagyja el a harcteret”, meg fogja akadályozni, hogy a PSD hatalmával visszaélve próbálja megnyerni a választásokat.
Ciuca szerint a szélsőséges nézetek, a sovinizmus és antiszemitizmus terjedését törvényes és demokratikus eszközökkel kell megfékezni, és meg kell győzni a románokot, hogy demokratikus alternatívákra szavazzanak. – hangoztatta a PNL elnöke és államfőjelöltje.
A PNL nem egy szélsőséges politikussal, hanem a demokrácia alapelvével vállal szolidaritást az alkotmánybíróság döntése kapcsán
A többi párt által szélsőségesnek tartott SOS Romania elnökét, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca EP-képviselőt szombaton zárta ki elnökjelöltek közül az alkotmánybíróság. A hétfő este közzétett indoklás szerint azért, mert
Sosoaca nyilatkozataiban következetesen az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére bíztatja követőit.
A taláros testület szerint bár az államelnöki esküt csak megválasztása után teszi le a győztes jelölt, az abban foglaltak a jelöltség iktatásának elengedhetetlen feltételei. Ebben az értelemben a választás és megválasztás alkotmányos szabadsága nem korlátlan és nem terjedhet odáig, hogy olyan jelölt indulhasson az államfői tisztségért, aki eleve ellentmond az államelnöki eskünek.
MTI; Fotó: MTI/EPA/Dumitru Doru
