Szijjártó Péter: Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai integrációjának
Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációjának, ez ugyanis nagymértékben előmozdíthatná a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából is fontos ország békéjét és fejlődését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bosznia-hercegovinai Föderáció miniszterelnökével, Nermin Niksiccsel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a jelenlegi nehéz időszakban még inkább felértékelődik a Nyugat-Balkán stabilitásának kérdése.
Mi, magyarok, a stabilitást és biztonságot nagyra értékeljük, hiszen lassan ezer napja élünk egy háború szomszédságában, s amikor stabilitásról, békéről és nyugalomról beszélünk, akkor mindezek a Nyugat-Balkán szempontjából különös jelentőséggel bírnak"
- fogalmazott. Aláhúzta, hogy a magyar kormány felelős szomszédságpolitikájának alapja a kölcsönös tiszteletre épülő folyamatos párbeszéd, ez az igen összetett belpolitikai szerkezetű Bosznia-Hercegovina esetében is így van.
Kétségtelen, hogy mi azon kevesek közé tartozunk, akik a bosznia-hercegovinai belpolitikai élet minden szereplőjével készek és képesek vagyunk a párbeszéd fenntartására"
- emelte ki.
Mi különösen fontosnak tartjuk, hogy a nyugat-balkáni országokkal legyen kommunikáció, Európában ugyanis általában inkább a nyugat-balkáni országokról beszélünk. De mi azt gondoljuk, itt a kulcs az az, hogy ezeknek az országoknak a szuverenitását, az akaratát tiszteletben tartva, közvetlenül a kölcsönös tiszteletre alapítva kell a kapcsolatokat létrehozni és fenntartani"
- tette hozzá.
Szijjártó Péter lényegesnek nevezte Bosznia-Hercegovina békéjét és fejlődését a teljes régió stabilitása szempontjából, és úgy vélekedett, hogy ezt az európai integráció nagyban elő tudná segíteni. "Ezért Magyarország elkötelezett támogatója Bosznia-Hercegovina európai integrációjának" - szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy lassú folyamatról van szó, az ország ugyanis 2016-ban jelentkezett az Európai Unióba, a csatlakozási tárgyalás megindításáról szóló döntés pedig csak idén márciusban született meg, a valódi munka megkezdéséhez azonban előbb még el kell fogadni a tárgyalási keretet.
"Az EU-s magyar elnökség célja, hogy ezt a tárgyalási keretet minél előbb elfogadtassuk (...) Ehhez még néhány törvényalkotási munkára szükség van Bosznia-Hercegovinában, viszont amint ezekre sor kerül, Magyarország sürgetni fogja mind az Európai Bizottságot, mind az európai uniós tagországokat, hogy a tárgyalási keret létrehozásához szükséges kormányközi konferenciát minél előbb meg tudjuk tartani" - mondta. Hangsúlyozta, hogy ennek bizonyos előfeltételei vannak Bosznia-Hercegovina részéről is, de van esély arra, hogy ezek teljesülnek még a magyar elnökség alatt, és akkor idén megtörténhet a tárgyalási keret elfogadása.
"Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ehhez a tagállamok egyhangú akaratára lesz szükség. És az a tapasztalatom ebből a szempontból, hogy a tagállamok egy része (...) mást képvisel nyilvánosan, mint a zárt ajtók mögött a bővítés tekintetében" - jegyezte meg. Majd rámutatott, hogy az integráció bonyolult folyamat, amelyhez tapasztalt szakértőkre van szükség, tájékoztatása szerint ezért Magyarország készen áll ötven boszniai közigazgatási dolgozó képzésére. Arra is kitért, hogy a nap folyamán üzleti fórum megrendezésére is sor kerül Magyarország és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között, amelyen összesen mintegy száz vállalatvezető vesz majd részt, a kapcsolatok fejlesztésére fókuszálva, elsősorban a mezőgazdaság, az energetika és a gépipar terén.
Ennek a feltételei jók, adottak, hiszen a két ország közötti kereskedelem most már huzamosabb ideje 500 millió euró felett stabilizálódott, a kereskedelmi forgalmunk tíz év alatt a másfélszeresére nőtt, így tehát az akadálymentes politikai kapcsolatokat a gazdaság szereplői is ki tudják majd használni"
- húzta alá.
A miniszter végül együttérzéséről biztosította a bosznia-hercegovinai áradások károsultjait, és közölte, hogy a magyar kormány 25 millió forintnyi gyorssegélyt küldött a katasztrófa helyszínére, szivattyúkat, sátrakat egyebek mellett.
De tudjuk, hogy a baj ennél sokkal nagyobb. Az infrastruktúrában rendkívüli károk keletkeztek, ezért arról biztosítottam miniszterelnök urat, hogy amennyiben rendelkeznek majd a kritikus infrastruktúra helyreállításához szükséges tervekkel, elképzelésekkel, menetrenddel, akkor Magyarország kormánya készen áll arra, hogy segítséget nyújtson az újjáépítésben"
- jelentette ki.
(MTI / Kiemelt kép:
