Pesti Srácok

Megtaláltuk a "román csoda" okát, még Zambia és Panama is többet költött oktatásra a GDP arányában, mint a dákok kései "utódai"

Megtaláltuk a "román csoda" okát, még Zambia és Panama is többet költött oktatásra a GDP arányában, mint a dákok kései "utódai"

Annyira előrébb jár Románia, hogy világszerte is rekordokat döntöget, csak éppen nem túl pozitívakat. Keleti szomszédunk mindössze a GDP 3,3 százalékát fordítja oktatásra, Európán kívül ezt legfeljebb Írország múlja alul, viszont még afrikai és dél-amerikai országok is többet szánnak az edukációra. Ezek a számok persze számtalan részletet elfednek, mindenesetre a "román csoda" amely előtt az ellenzék minden egyes nap leborul bizonyosan nem az oktatás felvirágoztatásán alapul. De ugyebár Romániában szabadság van, nem nyomják el a magyarokat úgy mint itthon.

Ismét lehagyott minket Románia, Magyarország a fasorban sincs keleti szomszédunkhoz képest. Az UNESCO legfrissebb jelentése szerint kevés ország végzett ilyen előkelő helyen, mint Románia. Ugyanis kiderült, az egész világon a legalacsonyabb finanszírozásúak közé tartozik a román oktatás. A Krónikaonline.ro azt írta, ha a GDP-ből az oktatásra fordított összegeket nézzük, a 171-ből a 123. helyen állnak, a teljes közkiadásokat nézve a helyzet még rosszabb, ott a 156. helyet foglalják el.

A nem éppen jó eredményt annak ellenére sikerült elérnie Romániának, hogy rendelkezik fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiával, amelyet 2018-ban fogadott el a kormány, és az oktatásra vonatkozó fejlesztési célt illetően a stratégia elsősorban a következő területekkel foglalkozik.

És bár a 2015-ös Oktatási Világfórumon elfogadott Incheoni nyilatkozat szerint 160 ország – köztük Románia is – vállalta, hogy 2030-ra igyekszik a GDP 4–6 százalékát, illetve a közkiadások 15–20 százalékát az oktatásra fordítani, az UNESCO októberi jelentése szerint a nyilatkozatban az oktatás finanszírozásának 2 feltételét 58 ország egyáltalán nem teljesítette, köztük Románia sem.

PestiSracok facebook image

Az Edupedu.ro elemzése szerint figyelemre méltó, hogy Írország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely a GDP igen kis százalékát, 3 százalékát fordítja az oktatásra. Az EU-ban a legmagasabb összegeket Svédországban (7,6 százalék), Belgiumban (6,4 százalék) és Franciaországban (5,4 százalék) fordították erre a célra. A költségvetési kiadások tekintetében a bukaresti kormány a közkiadások 8,1 százalékát különítette el.

Uniós szinten a közkiadásokhoz viszonyítva Észtországban (14,3 százalék), Svédországban (13,5 százalék), Litvániában, Lettországban, Cipruson és Máltán (12,7 százalék) volt a legmagasabb az oktatásra fordított összegek aránya.

Az elemzés nem tér ki Magyarország helyzetére, de a GDP-je 4,7 százaléka megy az oktatásra, ezzel pedig valahol a középmezőny alján tanyázhat a finanszírozás mértékét tekintve.

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.