Pesti Srácok

Megvan a bérmegállapodás, nagyot ugrik a minimálbér az elkövetkező években

Megvan a bérmegállapodás, nagyot ugrik a minimálbér az elkövetkező években

A gazdasági teljesítményhez fog igazodni a jövőben a minimálbér, megállapodtak a felek az idei bértárgyaláson. Czomba Sándor államtitkár szerint a kormány elérte, amit akart, 2027-től a minimálbér a mindenkori átlagkereset 50 százaléka lesz, ennek első lépcsőjeként pedig jövőre 9 százalékkal, 290 800 forintra emelkedik a legkisebb kereset összege.

2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik – így éri el végül a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Fontos kiemelni, hogy megmarad a garantált bérminimum, mértéke 2025-ben 7 százalékkal növekedik, 348 800 forintra. Ugyanakkor úgy tudjuk, felvetődött, hogy középtávon ágazati szinten határozzák meg a bérminimumokat.

A bérajánlásban arra kérték a munkáltatókat, hogy általánosan a keresetek reálértékének növekedésére törekedjenek.

Az Index szerint több körben is megkezdődtek a tárgyalások, a munkaadók kormányzati segítséget kértek, ugyanakkor például a szociális hozzájárulási adót nem tudja csökkenteni most a kormányzat. Azonban a kabinet vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét, és ezt írásban is vállalja. Fontos kritérium, hogy a munkáltatók 2025-ben a 2024. évi szociális hozzájárulási adó összegét fizetik meg azon munkavállalók után, akiknek legfeljebb 290 800 forint volt a bére egy meghatározott időszakban. Ez a kedvezmény a kormányzat részéről három évig érvényes, így 2026-ban és 2027-ben is az előző évi szociális hozzájárulási adó összegét fizetik meg a munkáltatók. Ez a kormányzat részéről három év alatt több 10 milliárd forintos hozzájárulást jelent.

PestiSracok facebook image

Forrás: Index, Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!