Pesti Srácok

Nálunk nem telefonozhatnak az órán a gyerekek, Ausztrália meg épp most tiltotta meg a közösségi média használatot 16 éves kor alatt

Nálunk nem telefonozhatnak az órán a gyerekek, Ausztrália meg épp most tiltotta meg a közösségi média használatot 16 éves kor alatt

Miközben a magyar kormányt szidják, amiért a gyerekek nem TikTokozhatnak az iskolában tanulás helyett, a mobiljaikat csak tanítás után kapják vissza, addig a szuperprogresszív, nagyon elfogadó, nagyon woke Ausztrália elfogadta a világ legszigorúbb kiskorúakra vonatkozó szabályozását, amely 16 év alatti gyermekek számára konkrétan megtiltja a közösségi média használatát. Iskolán kívül is. Otthon is. Mindenhol.

Az új szabályozás – valljuk be – brutális, akik most hőbörögnek miatta, azok főleg az adatvédelemről és a szociális kapcsolatok védelméről beszélnek, na meg arról, hogy hogyan valósítható meg, illetve hogyan ellenőrizhető a szabályozás betartása. Mert hát tudjuk, a fiatalok nagyon rafkósak. Erre egyébként van már terv: a törvény értelmében a közösségi médiaplatformoknak kötelező lesz életkor-ellenőrzést alkalmazniuk, hogy megakadályozzák a 16 év alatti gyermekek hozzáférését. Azonban a technikai megoldások, mint például az arcfelismerés, nem biztos, hogy működnek minden esetben, és a felhasználók könnyen kijátszhatják a rendszert VPN-ek segítségével.

Na, meg persze tudjuk, a fiatalok elvileg alkoholt sem vásárolhatnak, és dohányozniuk is tilos, aztán látjuk, amit látunk. A törvényt az ausztrál miniszterelnök, Anthony Albanese vezette be, aki szerint a célja, hogy biztosítsa a fiatal ausztrálok számára a valódi gyermekkort, amit a közösségi média szerinte veszélyeztethet. Ebben még akár egyet is lehetne érteni, bár ennyi erővel követelem, hogy hozzák vissza kereskedelmi forgalomba a Szuper Nintendót, mert nekem az jelnetettea gyerekkort.

A törvény egyébként nem ad pontos iránymutatást arra, hogy mely platformok lesznek érintettek, csak annyit említenek benne, hogy közösségi média. A döntéseket később az ausztrál kommunikációs miniszter hozza meg, a Számítástechnikai és Biztonsági Bizottság, az eSafety Commissioner tanácsai alapján. A javaslatot számos technológiai cég, például a Google és a Meta, kritizálta, mondván, hogy a törvény nem ad elég részletes információt a végrehajtásról.

PestiSracok facebook image

A törvény hatálya alól mentesek lesznek azok a platformok, amelyek nem igényelnek fiókot, például a YouTube, illetve a videojáték- és üzenetküldő alkalmazások. Tehát iMessage-en lehet majd csetelni, de Messengeren a tervek szerint már nem. És ami a fiatalok problémamegoldó képességeit illeti, simán elsülhet visszafelé is ez a fegyver, hiszen tele van az internet sötétebb, legmélyebb része olyan felületekkel, ahová az ember nem saját névvel regisztrál, ugyebár, és esélyes, hogy a fiatalok ezeket a felületeket fogják keresni, hogy kijátszhassák az új szabályozást. Vagy mint ahogy a dohányboltba is náluk idősebbeket szeretnek megkérni, hogy menjenek be, úgy esetleg mások készülékei, profiljai is ott lesznek, ha meg akarják nézni, hogy mi történik a neten.

A törvényjavaslatot egyébként simán, 34-19 arányban fogadta el a Szenátus, és már csak a Képviselőház megerősítése van hátra, hogy végleg életbe léphessen. Amint bevezetik, érdemes lesz hátradőlni egy laptoppal és figyelni a műsort, mert valószínűleg nagyon tanulságos lesz.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.