Pesti Srácok

Sokkoló: Harminc százalékkal végeztek a magyarellenes pártok a romániai elnökválasztás első fordulóján

Sokkoló: Harminc százalékkal végeztek a magyarellenes pártok a romániai elnökválasztás első fordulóján

Megnőtt a magyarellenes hangulat Romániában, miután összesen harminc százalékkal végeztek a szélsőjobboldali pártok Romániában. Az RMDSZ mindössze négy-öt százalékot szerzett. Kelemen Hunor elmondta, még nagyobb mozgósításra lesz szükség a választás második fordulójában.

Sokkoló eredménnyel zárult a román elnökválasztás első fordulója, ahol megerősödtek a magyarellenes pártok. Két exit poll felmérés, a CURS és az Avangarde-CIRA szerint Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) jelölt, jelenlegi miniszterelnök az első helyről indul a 2024-es elnökválasztás második fordulójában, miután 25 százalék körüli eredményt érhet el. Második helyen Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje zárhat, 18 százalék körüli eredménnyel. A harmadik helyen pedig végzett Calin Georgescu 15 százalékkal.

Ezzel szemben a Kelemen Hunor vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindössze 4-5 százalék körül végzett.

PestiSracok facebook image

– értékelte a vasárnapi romániai elnökválasztás eredményeit Kelemen Hunor elnökjelölt a Magyar Nemzetnek. „Mi úgy számoltunk, hogy 107-120 ezer szavazattal többet kapunk, mint korábban, a 2019-es elnökválasztáson. Tehát nagyjából az európai parlamenti választásokon hangzott eredményekre számítok” – jegyezte meg Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke felhívta arra is a figyelmet, hogy a második és a harmadik helyezett között nagyon szoros a verseny, amely akár fordulhat is a diaszpóra szavazataival.

Kelemen Hunor arról is beszélt a parlamenti választás az igazi második forduló a mi számunkra, és december elsején nem maradhatunk alul. Mozgósítanunk kell.

– fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Az elnökválasztást december 1-jén tartják.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)