Pesti Srácok

A Financial Times szerint is Donald Trump az év embere

A Financial Times szerint is Donald Trump az év embere

Donald Trump volt és újból megválasztott amerikai elnököt választotta az év emberévé a Financial Times is, miután a megválasztott elnök a Time magazin szerint is kiérdemelte az év embere címet.

A londoni üzleti napilap csütörtöki kiadásában azzal a véleményével indokolta a döntést, hogy Trump az Egyesült Államok újabb kori történetének legdrámaibb visszatérését hajtotta végre négy évvel ezelőtti választási veresége óta. A Financial Times kiemeli, hogy eddig csak Grover Clevelandet választották meg két, nem egymást követő időszakra az Egyesült Államok elnökévé. Cleveland először 1885 és 1889, majd 1893 és 1897 között töltötte be az elnöki tisztséget.

A brit lap szerint Trump elnökségét immár "nem lehet tűnő jelenségként elintézni". A Financial Times közölte: éppen Trump visszatérésének "figyelemreméltó jellege" miatt választotta ismét a volt és a következő amerikai elnököt az év emberévé. A Financial Times 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot nyilvánította az év emberének. Csütörtöki cikkében a lap úgy fogalmaz: a mostani Trump éppen a 2016-os Trump pontos tükörképe. Akkori kampányára még a republikánus elit is csak legyintett egészen az utolsó pillanatig, és saját folyamatosan változó összetételű, kívülállókból álló kampánystábja, sőt maga Trump sem hitte, hogy le tudja győzni demokrata párti ellenfelét, Hillary Clintont. Mostani kampányát azonban harcedzett profik irányították, és Trump ezúttal sokkal nagyobb figyelmet szentel kormányának összetételére is, mint 2016-ban. Akkor néhány vezető kabinettag kiválasztásán kívül másokra bízta a kinevezéseket, most viszont személyesen hallgatta meg kormányzati állásokra kiszemelt jelöltjeit - áll a Financial Times elemzésében.

PestiSracok facebook image

- fogalmaz csütörtöki írásában a Financial Times.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)