A magyarok még nem húztak bele a szavazásba a romániai parlamenti választás eddigi részvételei adatai alapján

Kelemen Hunor: a magyarság számára sordöntő a vasárnapi romániai választás. Az elmúlt években tapasztalt magyarellenes tábor összeállása miatt az elmúlt harminc év legnehezebb és legfontosabb, sorsdöntő voksolása a vasárnapi romániai parlamenti választás, "ez a december elseje nem lehet egy vesztes nap ismét számunkra" - jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kelemen Hunor a műsorban elmondta, a tét nagyságáról szóló üzeneteket a mozgósítás utolsó pár napjában is sikerült eljuttatni az erdélyi magyar választókhoz. Emlékeztetett, a múlt héten magtartott elnökválasztás első fordulójában a magyarellenes erők körülbelül 37 százalékot szereztek, ezt a parlamenti mandátumokra lefordítva egy "baromian nagy" erőt jelent, és ezzel csak úgy tud szembeszállni az erdélyi magyarság, ha az RMDSZ-nek van egy erős parlamenti frakciója.

A szövetség elnöke kifejtette, magas választói részvételre számít a magyar közösségen belül is, de mivel a diaszpórában a magyarok sokkal kevesebb szavazattal rendelkeznek, mint a románok, Romániában kell hozzátenni a 70-80-90 ezer plusz szavazatot az amúgy is szükséges plusz 100 ezerhez, amivel arányos képviseletet szerezve biztosíja helyét a parlamentben az RMDSZ.

Úgy fogalmazott: "Minden magyar embernek az a jó, ha elmegy szavazni és felküldi a pályára azokat a képviselőket és szenátorokat, akik meg tudják védeni a szülőföldet, a nyelvi jogokat, a gyerekek jövőjét, az iskolánkat, a kultúránkat."

A szövetségi elnök az elnökválasztás első fordulójában a legtöbb szavazatot kapott Calin Georgescu független jelöltre, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi miniszterelnök-jelöltjére utalva azt mondta, az SOS Romania párt és a Georgescu mögött álló Fiatal Emberek Pártja (POT) is az AUR-ból nőtt ki, Georgescu pedig nyíltan legionárius és vasgárdista ideológiát vall. Ezek a pártok "különböző ágai ugyanannak a törzsnek", közös bennük, hogy magyarellenesek és a magyar közösségeket támadják - hangoztatta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a román alkotmánybíróságnak a november 24-i választásokon leadott szavazatok újraszámolását elrendelő határozatát "végtelenül ostoba" döntésnek nevezte, érvelése szerint a bíróság ugyanis ezzel azt a látszatot keltette, hogy meg akarja fordítani az első fordulóban kialakult sorrendet.

Ettől minden oldal nemcsak felbuzdult, hanem még jobban polarizálódott a társadalom, Georgescu támogatói "brutális mozgósításba" kezdtek - tette hozzá.

"Mi azt mondjuk, hogy ez a december elseje nem lehet egy vesztes nap ismét számunkra, december elsején nem veszíthetnek a magyarok" - jelentette ki.

Kelemen Hunor hangsúlyozta, az RMDSZ által mérhető magyar közösségekben az első adatok alapján magasabb a részvétel, mint egy héttel ezelőtt, és kicsivel magasabb, mint korábban hasonló választáson volt.

Ezt tartani, és ha lehet, növelni kell, mert a román nagyvárosokban élők voksolási hajlandósága leginkább délután-estefelé "indul be" - tette hozzá.

A román parlament és szenátus várható összetétele vonatkozó műsorvezetői kérdésre Kelemen Hunor elmondta, mindenki abban látja a kiutat, hogy többsége lesz azoknak, akik nem az AUR-SOS-POT hármashoz tartoznak, ekkor - a második forduló eredményétől függetlenül - ez a többség védőfalat jelenthet esetleges rossz elnöki döntésekkel, indítványokkal szemben. Ennek a többségnek lehet része az RMDSZ is, amely az 5-6 százalékával a mérleg nyelve lehet, és a többség részeként védőbástyaként állhat egy rossz második fordulós eredményt követően - hangsúlyozta a szövetségi elnök, megjegyezve, amennyiben a Calin Georgescut támogató AUR, SOS és POT szerez többséget a parlamentben, az "a sötétséget, a sötét utat" jelentené.

Magas a részvétel a román parlamenti választásokon, a magyarlakta térségek elmaradnak az átlagtól

Délelőtt tíz óráig az összesített - a külföldön leadott voksokat is magában foglaló - részvétel elérte a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 8 százalékát. Az első három órában leadott 1,44 millió voks közül 185 ezer külföldről érkezett. Külföldön már szombaton megkezdődött a szavazás.

A legutóbbi, 2020-as romániai parlamenti választásokon délelőtt 10 óráig a jogosultak 4,53 százaléka szavazott, míg 2016-ban 5,27 százalékos, 2012-ben 4,52 százalékos, 2008-ban 4,8 százalékos volt a részvétel. A legmagasabb részvételi adatokat idén a déli, a Duna-menti Olt (9,36), Teleorman (8,69), Mehedinti (8,53) és Calarasi (8,48) megyékből jelentették.

A legalacsonyabb szavazási kedvet a moldvai Vaslui (4,87), valamint az erdélyi Szeben (5,22), Máramaros (5,55) és Beszterce-Naszód (5,57) megyében regisztrálták. A jelentős magyar lakosság rendelkező térségekben a részvétel elmaradt az országos átlagtól. Szatmár megyében 5,95, Kovászna megyében 6,43, Maros megyében 6,57, Hargita megyében 7,41 százalékos volt a részvétel az első három órában.

A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva.

Forrás: MTI