Pesti Srácok

Budapestre is ráférne: kitiltották Milánó belvárosából a söpredéket

Budapestre is ráférne: kitiltották Milánó belvárosából a söpredéket

Megelégelték az olaszok a bűnözésből élőket és a migránsokat. Milano városvezetése az elsők között keményít be, és december 30-tól szigorított közbiztonsági intézkedések lépnek életbe a városban, amelynek egyes részeiről kitiltják a büntetett előéletű és veszélyesnek tartott személyeket. Az úgynevezett vörös zóna vasárnap éjféltől lép életbe és március 31-ig tart.

A kijelölt városrészeken a következő három hónapban tilos lesz a tartózkodás azok számára, akiket a hatóságok veszélyesnek tartanak, vagy korábban már kábítószer-kereskedés, rablás, lopás és más hasonló bűncselekmények miatt elítélték.

Claudio Sgaraglia milánói prefektus bejelentése szerint a közbiztonsági intézkedés a város "legérzékenyebb" pontjaira vonatkozik. Öt zónát jelöltek meg: a központban levő dómteret és környékét, a Darsena és Navigli ismert szórakozó-negyedét, a központi pályaudvar, valamint a Porta Garibaldi és Rogoredo vasútállomás térségét.

A kijelölt városrészekből a rendfenntartó erők azonnali hatállyal eltávolíthatják és kiutasíthatják a másokat zavaró, erőszakot tanúsító személyeket, illetve azokat, akiket más okból veszélyesnek tartanak.

PestiSracok facebook image

A hatósági rendelkezés ahhoz hasonló, amit a veszélyesnek minősített szurkolókkal szemben vezettek be a stadionokban.

Hétfőtől ha a kijelölt milánói városrészekben járőröző rendőrök a közbiztonságra veszélyes személyt észlelnek, vagy utcai ellenőrzés során kiderül, hogy valaki büntetett előéletű, három hónapig terjedő börtönt kockáztat, egészen kétszázötven euróig terjedő bírsággal.

A bevezetett intézkedések egyik nem titkolt célja, hogy a milánói pályaudvarokról és környékekről eltávolítsák az illegális bevándorlókat, valamint biztonságosabbá tegyék a belvárost a szilveszter közeledtével is. A biztonsági szigorítás a területellenőrzés erősítését szolgálja az esetleges terrorista merényletek elkerülésével, miközben Milánó utcáin kedden éjszaka több százezren fognak ünnepelni.

Milánóban november 24-től három napon át utcai zavargások zajlottak egy tizenkilenc éves egyiptomi fiatalember halálát követően, aki rendőri üldözés közben veszítette életét.

A milánói hatóságok adatai szerint az utóbbi egy évben 13,5 százalékkal csökkent az elkövetett bűncselekmények aránya 2023-hoz képest, és 17,4 százalékkal emelkedett a letartóztatások száma. Így is több mint 134 ezer bűncselekményt követtek el az 1,3 milliós városban, és közel nyolcezer embert tartóztattak le, további harmincezer ellen indult eljárás.

Milánóból kétezer ötszáz külföldit utasítottak ki, ötszázhúsz embert vissza is toloncoltak hazájába, ami százhatvannal több volt mint tavaly. Egy év alatt öt tonna kábítószert foglaltak le, több mint ezerháromszáz elfoglalt lakásból távolították el az ott tartózkodásra nem jogosult személyeket.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.