Pesti Srácok

Elfogatóparancsot adtak ki a dél-koreai elnök ellen

Elfogatóparancsot adtak ki a dél-koreai elnök ellen

Elfogatóparancsot adott ki kedden egy szöuli bíróság Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök ellen, miután a hivatalából eltávolított államfő harmadszor sem jelent meg a december elején kihirdetett hadiállapot ügyében elrendelt kihallgatásán.

A rendőrség, a magas rangú hivatalnokok korrupciós ügyeiben eljáró nyomozó szerv (CIO) és a védelmi minisztérium részvételével alakult nyomozóbizottság hétfőn nyújtott be kérelmet a Jun letartóztatására vonatkozó bírósági végzés kiadására. Dél-Koreában ez az első eset, hogy letartóztatási parancsot kértek és adtak ki egy hivatalban lévő elnök ellen. A Yonhap hírügynökség jelentése szerint Jun Szogjol őrizetbe vételét követően a nyomozó hatóságnak 48 órája van eldönteni, hogy kérelmezik-e az intézkedés meghosszabbítását, vagy szabadon bocsátják a politikust.

A bíróság Jun letartóztatása mellett a hatóságok házkutatásra vonatkozó kérelmét is jóváhagyta Jun irodájában és lakóhelyén, miután az Elnöki Biztonsági Szolgálat korábban katonai biztonsági aggályokra hivatkozva megakadályozta, hogy a nyomozók belépjenek az elnöki hivatal épületébe és Jun rezidenciájára. Jun jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon Jun ellen, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene.

Az ország új megbízott elnökének múlt pénteken Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettest jelölte ki a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament, miután aznap reggel alkotmányos vádemelési eljárást indítottak az előző megbízott államfővel, a Jun Szogjol felfüggesztése után hivatalba léptetett Han Dokszuval szemben.

PestiSracok facebook image

A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést. Dél-Korea azóta politikai válságban van. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására. A grémium jelenleg is tárgyalja, hogy Junt, akire lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, visszahelyezzék-e vagy végleg eltávolítsák hivatalából. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésre. A következő meghallgatásra január 3-án kerül sor.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Han Mjunggu)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.