Pesti Srácok

Elfogatóparancsot adtak ki a dél-koreai elnök ellen

Elfogatóparancsot adtak ki a dél-koreai elnök ellen

Elfogatóparancsot adott ki kedden egy szöuli bíróság Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök ellen, miután a hivatalából eltávolított államfő harmadszor sem jelent meg a december elején kihirdetett hadiállapot ügyében elrendelt kihallgatásán.

A rendőrség, a magas rangú hivatalnokok korrupciós ügyeiben eljáró nyomozó szerv (CIO) és a védelmi minisztérium részvételével alakult nyomozóbizottság hétfőn nyújtott be kérelmet a Jun letartóztatására vonatkozó bírósági végzés kiadására. Dél-Koreában ez az első eset, hogy letartóztatási parancsot kértek és adtak ki egy hivatalban lévő elnök ellen. A Yonhap hírügynökség jelentése szerint Jun Szogjol őrizetbe vételét követően a nyomozó hatóságnak 48 órája van eldönteni, hogy kérelmezik-e az intézkedés meghosszabbítását, vagy szabadon bocsátják a politikust.

A bíróság Jun letartóztatása mellett a hatóságok házkutatásra vonatkozó kérelmét is jóváhagyta Jun irodájában és lakóhelyén, miután az Elnöki Biztonsági Szolgálat korábban katonai biztonsági aggályokra hivatkozva megakadályozta, hogy a nyomozók belépjenek az elnöki hivatal épületébe és Jun rezidenciájára. Jun jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon Jun ellen, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene.

Az ország új megbízott elnökének múlt pénteken Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettest jelölte ki a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament, miután aznap reggel alkotmányos vádemelési eljárást indítottak az előző megbízott államfővel, a Jun Szogjol felfüggesztése után hivatalba léptetett Han Dokszuval szemben.

PestiSracok facebook image

A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést. Dél-Korea azóta politikai válságban van. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására. A grémium jelenleg is tárgyalja, hogy Junt, akire lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, visszahelyezzék-e vagy végleg eltávolítsák hivatalából. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésre. A következő meghallgatásra január 3-án kerül sor.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Han Mjunggu)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)