Pesti Srácok

103 éves korában meghalt Keleti Ágnes

103 éves korában meghalt Keleti Ágnes

2025. január másodikán, 103 évesen meghalt Keleti Ágnes, a Nemzet sportolója, Budapest díszpolgára, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdeméremének tulajdonosa, 2019. április 13. óta haláláig a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. Az összesen tíz olimpiai érmet – öt aranyat, három ezüstöt és két bronzot – szerző, világbajnok, negyvenhatszoros magyar bajnok sportembert a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Tornaszövetség saját halottjának tekinti.

Keleti Ágnes, aki pont egy hét múlva ünnepelte volna 104. születésnapját, múlt szerdán lett rosszul, a bajnoknőt szívelégtelenséggel és tüdőgyulladásból adódó légzési nehézségekkel került a budapesti Honvédkórházba.

Sportolói pályafutását a Nemzeti Torna Egylet színeiben kezdte, majd 18 esztendősen mutatkozott be a magyar tornászválogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét a Budapesti Dózsa sportolójaként. Az 1952-es ötkarikás játékokokon, Helsinkiben megszerezte első aranyérmét talajtornában, ezenkívül csapatban ezüst-, míg felemás korláton bronzérmet nyert. Utóbbiban 1954-ben világbajnoki címet is szerzett.

1956-ban úgy csempészték ki az országból, hogy részt vehessen a melbourne-i olimpián, ahol két egyéni és egy csapat aranyérmet nyert. Közvetlenül az olimpia után – a 45 magyar sportoló egyikeként – Ausztráliában kért és kapott politikai menedékjogot. Innen hamarosan visszatért Európába, majd Izraelbe költözött, ahol főiskolai tanárként és edzőként dolgozott. Itt ismerkedett meg második férjével, a szintén tornász Bíró Róberttel, akitől két fia született.

Nem sokkal a rendszerváltást követően hazaköltözött Budapestre.

Orbán Viktor a tornászlegenda 100. születésnapján a következőképpen fogalmazott vele kapcsolatban:

Forrás: Index

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.