Pesti Srácok

Ha az ukrán vasút nem ad neked jegyet, az a magyarok hibája

Ha az ukrán vasút nem ad neked jegyet, az a magyarok hibája

Ukrajna továbbra is igazi mintademokrácia. És mint ilyet, valamint a jogállamiság netovábbját egyértelműen jellemzi az utazás szabadsága. Igaz, az egy apróbb korlátot jelent, hogy ha az ember például vonattal szeretne utazni, akkor azt csak Magyarország segítségével teheti meg.

Érdekes történettel keresték meg szerkesztőségünket. Történt ugyanis, hogy egy hatvan feletti (tehát már nem hadköteles) kárpátaljai úr el szeretett volna jutni Munkácsról Budapestre. Ez elméletben nem egy nagy truváj a XXI. században tekintve, hogy a két város között egyenes vonatjárat közlekedik. Elméletben, közbeszólt ugyanis az ukrán demokrácia.

Amint az illető úr fia összefoglalta nekünk a történetet:

PestiSracok facebook image

A Dija tulajdonképpen az ügyfékapu ukrán megfelelője, annyi csupán a különbség, hogy ebből az alkalmazásból aki csak tud, az menekül, ugyanis a hadkiegészítő parancsnokság ezen keresztül követi le a sorköteleseket. Tisztázzuk tehát: az ukrán államvasút nem akart nemzetközi jegyet adni, tehát kiengedni az országból egy egyébként már nem hadköteles idősebb férfit, bűnbaknak pedig a MÁV-ot találták meg.

Mindenesetre isteni szerencse, hogy a munkácsi jegypénztáros (akár ukrán volt, akár magyar) felvetette, hogy a MÁV-applikációt használja az úr, így legalább valahogy jegyhez jutott, de csodásan ironikus, hogy éppen annak a vállalatnak az alkalmazásában kellett megvenni a jegyet, ami az ukránok szerint megszüntette a járatot.

Ilyen egy demokrácia, ilyen egy jogállam, ahol a hivatalos szervek akkor is hazudnak, ha kérdeznek. De természetesen mi vagyunk a hibásak.

Fotó: MÁV

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.