Pesti Srácok

Hat mexikói kartellt minősítettek terrorszervezetnek az USA-ban

Hat mexikói kartellt minősítettek terrorszervezetnek az USA-ban

Donald Trump amerikai elnök újabb ígéretét váltotta be, amikor az Egyesült Államok külföldi terrorszervezetek listájára hat drogkartellt vett fel. Trump egyértelműen elhatározta a kábítószer-csempészettel foglalkozó bűnszervezetek „teljes felszámolását” – írja a The Guardian.

Mexikó két legnagyobb szervezett bűnözői csoportja, a Jalisco New Generation és a Sinaloa kartell is felkerült a listára, valamint a Venezuelához és El Salvadorhoz kötődő Tren de Aragua és a Mara Salvatrucha csoport is.

Továbbra sem világos, hogy a lépés majd hogyan változtatja meg az amerikai ügynökségek azon képességét, hogy felkutassák ezeket a bűnözői csoportokat, sokan attól tartanak, hogy ez a lépés lehetővé teszi majd, hogy az USA katonai csapásokat hajtson végre Mexikó területén.

„Ez egy politikai retorika része és egyfajta nyomásgyakorlás.” – mondta María Calderón, a Wilson Center mexikói intézetének munkatársa. Szerinte ez a lépés utat nyit ahhoz, hogy politikai érvekkel lehessen igazolni az Egyesült Államok katonai fellépését Mexikó területén.

PestiSracok facebook image

A minősítés Trump nagy tervének a része, amely szerint „háborút kell indítani” Mexikó szervezett bűnözői csoportjai ellen, mivel szerinte ez megoldhatja az Egyesült Államokban tomboló fentanilválságot.

Annak ellenére, hogy Trump „csodálatosnak” és „nagyon barátságosnak” nevezte Mexikó elnökével, Claudia Sheinbaummal folytatott beszélgetéseit, többször is azt állította, hogy Mexikót „alapvetően a kartellek irányítják”.

Sheinbaum korábban már elutasítását fejezte ki a kartellek terrorista szervezetként minősítése miatt. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormányának először a saját országában kellene a bűnözéssel foglalkoznia, ahol bőven lenne tennivaló.

A csütörtökön hatályba lépett döntés azt jelzi, hogy az amerikai ügynökségek megváltoztatták bizonyos szervezett bűnözői csoportok fenyegetésének megítélését, és nagyobb szerepet adhat a CIA-nak és az amerikai hadseregnek. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy a minősítés milyen hatással lesz. Az amerikai ügynökségek már eddig is számos eszközzel rendelkeztek a nemzetközi szervezett bűnözői csoportok elleni fellépésre, például korlátozhatták azok tagjainak utazását vagy üzleti tevékenységét. Lényeges, hogy most szélesebb körben lehet majd célba venni embereket, beleértve mindenkit, aki anyagi támogatást nyújt a kartelleknek.

Az anyagi támogatás bármit jelenthet: logisztikai támogatást és a pénzügyi szolgáltatásokat, képzést és a szállást, fegyvereket és a hamis okmányokat. De hogy pontosan hogyan értelmezik, az a politikai akarattól függ.

Noha a kartellek FTO-ként való kijelölése önmagában még nem teszi lehetővé az Egyesült Államok katonai fellépését Mexikóban, egyesek attól tartanak, hogy ez az első lépés ebbe az irányba. Trump már korábban javasolta a kábítószer-laborok bombázását, és állítólag arról is beszélt, hogy különleges erőket küldenek a kartellvezetők megölésére.

Mióta Trump visszatért a hatalomba, az amerikai hadsereg fokozta a kartellek légi megfigyelését az amerikai-mexikói határ mentén, míg a CIA fokozta a drónrepüléseket Mexikó felett, hogy fentanillaboratóriumokat keressen – bár Sheinbaum szerint ez Mexikó engedélyével történt.

A hónap elején Trump elhalasztotta a 25%-os vám bevezetését a Mexikóból érkező importokra, miután Sheinbaum beleegyezett, hogy további 10 000 katonát vezényel a határra a fentanilcsempészet és a migráció visszaszorítása érdekében. Az kérdéses, hogy ez hogyan fog sikerülni, mivel a fentanil olyan erős, hogy csak viszonylag kis mennyiségeket szállítanak belőle, és hogy a legtöbbet az amerikai állampolgárok viszik át legálisan működő határátkelőhelyeken keresztül az Egyesült Államokba.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.