Az alaptörvénybe foglalt teljes drogtilalom nagy előrelépés lehet a hazai kábítószerhelyzetben (videó)
A nemrégiben elfogadott fővárosi stratégiával szemben a nemzeti stratégiát 2011-ben dolgozták ki, amit széles körű társadalmi vita előzte meg, ahol nemcsak pár drogterületen működő szakembert kérdeztek meg, hanem egy munkacsoport dolgozott. Amelyben számos terület képviselői részt vettek, az egész országot bejárták és minden társterület képviselővel, védőnőkkel, pedagógusokkal, rendőrökkel, a kezelésben részt vevő rehabilitációs szakemberekkel egyeztettek. Az alaptörvénybe foglalt teljes tilalom előrelépés lehet a hazai droghelyzetben.
A nemzetközi drogpropaganda egyik hazai képviselője az ATV-ben fejtette ki véleményét. Érvei azonban több ponton nem állják meg a helyüket. Téglásy Kristófot, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójának legújabb állásfoglalását idézzük. Téglásy szerint az alaptörvénybe foglalt teljes drogtilalom nagy előrelépés lehet a hazai kábítószerhelyzetben.
Még február végén nyilatkozott Sárosi Péter a drogügyi kormánybiztos kinevezése kapcsán. Interjújában felelevenítette a sokszor hallott érveket. Kezdte azzal a liberális toposszal, hogy Magyarországon a drog területen 15 éve, tehát a jelenlegi kormány hatalomra kerülése óta nem történt semmi. A valóság ezzel szemben az, hogy már 2011-ben elkezdődött a drogellenes nemzeti stratégia kidolgozása. - mutat rá a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.
A Sárosiék által írt és nemrégiben elfogadott fővárosi stratégiával szemben a nemzeti stratégiát széles körű társadalmi vita előzte meg, ahol nemcsak pár drogterületen működő szakembert kérdeztek meg, hanem egy munkacsoport, melyben számos terület képviselői részt vettek, az egész országot bejárták és minden társterület képviselővel, védőnőkkel, pedagógusokkal, rendőrökkel, a kezelésben részt vevő rehabilitációs szakemberekkel egyeztetettek. Ugyancsak a 2010 utáni első ciklusban született meg az ún. „c” lista, amely a dizájner drogok gyorsított büntethetőség alá vonását segítette elő.
- szögezi le Téglásy Kristóf.
Sárosi azt is kijelentette, hogy mivel a rendőrség forráshiányos, így a drogok elleni hajtóvadászat eleve kudarcra van ítélve.
Ezzel szemben pont ez év elején állt fel az a külön egység, amely a kábítószerek terjesztői és termelői ellen veszi fel a harcot, külön költségvetéssel és egy bevetési alegységet is létrehoztak.
Felvetette azt is, hogy a gyermekvédelmi törvény kizárta az iskolákból a drogprevenciót. Azonban ez sem állja meg a helyét, hiszen továbbra is lehetnek drogprevenciós programok, csak egy minősítési folyamaton kell átesniük, melynek a frissítése jelenleg is zajlik, és az így minősített programok kerülhetnek a gyerekek elé, pontosan azért, hogy ne a téves, ártalomcsökkentő fókuszú liberális drogszemlélet nyerjen teret az iskolákban.
Sárosi szerint a helyzet egyedül Magyarországon ilyen súlyos. Ugyanakkor
már többször idéztük azt a friss német kutatást, ami szerint a Berlinben szórakozó fiatalok fele fogyaszt amfetamint. Majdnem ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy ecstasyt/MDMA-t fogyasztottak (49%). A partikon résztvevő fiatalok több, mint egyharmada (36%) vallotta be, hogy kokaint fogyasztott, és közel egyharmada ismerte el, hogy ketamint (32,3%). Az LSD-t fogyasztók aránya 12%. De, ami ennél is súlyosabb: kannabiszt a fiatalok kétharmada használ. Azt pedig, hogy a kábítószer első kipróbálásának ideje 14 éves korra tehető, már egy 2019-es uniós kutatás is európai átlagként azonosította.
Az alaptörvény módosítás szerinte nem ér semmit, jogi eszközökkel nem lehet célt érni. Egy dolgot azonban biztos el fog érni a kábítószer terjesztés, kereskedelem és a népszerűsítés alkotmányos tilalma. Azt, hogy azt a fővárosi drogstratégiát, melynek egyik fő elkészítője épp Sárosi Péter volt, azonnal vissza kell vonni és egy újat kell kidolgozni, amely a zéró tolerancia elvét követi.
Ebben a munkában azonban a legalizáció párti lobbinak már valószínűleg nem jut szerep.
Kiemelt kép:
Illusztráció/ Canva
