Pesti Srácok

Szijjártó Péter: meg kell őrizni Magyarország szuverenitását a háborúból való kimaradás érdekében

Szijjártó Péter: meg kell őrizni Magyarország szuverenitását a háborúból való kimaradás érdekében

Egyedül Magyarország szuverenitásának megőrzésével biztosítható az, hogy hazánk ne sodródjon bele az ukrajnai háborúba a jövőbe sem – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az egyenlítői-guineai kollégájával, Simeon Oyono Esono Angue-gal közös sajtótájékoztatóján, hogy a két ország visszautasítja, elfogadhatatlannak és mind az európai, mind az afrikai emberek érdekével ellentétesnek tartja, hogy "Brüsszel és egyes háborúpárti politikusok folyamatosan akadályozni akarják a béketörekvéseket és a béketárgyalásokat".

– tette hozzá. Majd kifejtette, hogy a két országot sokkal több dolog köti össze, mint azt elsőre lehetne gondolni. Példaként említette, hogy Egyenlítői-Guinea a legnagyobb arányban katolikus ország Afrikában, amely elkötelezetten áll a béke pártján, s a fegyveres konfliktusok békés megoldását szorgalmazza, egy olyan ország, amely sokat tesz a kontinens stabilitásáért, ami kulcsfontosságú az Európába irányuló migráció féken tartása szempontjából. Illetve hangsúlyozta, hogy a több mint három éve zajló ukrajnai háború számos gazdasági és biztonsági kihívással szembesítette a két országot, ugyanis a több ezer kilométeres távolság ellenére Afrikában is rendkívüli nehézségeket okoz ez a helyzet, egyebek mellett az élelmiszerellátás és az infláció területén.

PestiSracok facebook image

– folytatta. Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország és Egyenlítői-Guinea is a béketábor tagja, és ahogyan eddig, ezután is ki fognak állni a diplomáciai rendezés mellett a nemzetközi fórumokon.

– fűzte hozzá. Továbbá tudatta, hogy megállapodást írtak alá, amelynek értelmében évente tíz egyenlítői-guineai diák tanulhat majd ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken.

– jelentette be. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva ismét sérelmezte, hogy "elképesztő erejű törekvés" indult el Brüsszelben annak érdekében, hogy Ukrajnát mielőbb felvegyék az Európai Unióba.

– hangsúlyozta. Úgy vélekedett, hogy az Európai Néppárt a leginkább Ukrajna-párti erő Brüsszelben, és ezért biztosítani akarják, hogy a magyar emberek ne akadályozhassák meg az ország felvételére vonatkozó terveiket.

– szögezte le.

Forrás, fotó: MTI;

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.