Pesti Srácok

Szijjártó Péter szerint a legjobb formájában lévő EU sem tudná kigazdálkodni az ukrán háború költségeit

Szijjártó Péter szerint a legjobb formájában lévő EU sem tudná kigazdálkodni az ukrán háború költségeit

Az Európai Unió még a valaha volt legjobb formájában sem tudná jól kigazdálkodni a tervezett ukrajnai támogatások jelentette óriási terheket, nemhogy most, minden idők legrosszabb formájában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. A további ukrán támogatásokkal óriási pénzügyi terheket akarnak rakni az Európai Unióra Brüsszelből és Kijevből, miközben a blokk versenyképessége rendkívüli módon bezuhant, és újra fel kellene futtatni a gazdaságot.

"Azt gondolom, hogy a minden idők legjobb formájában lévő Európai Unió sem tudná ennek töredékét sem kigazdálkodni, nemhogy minden idők legrosszabb formájában lévő Európai Unió, ami sajnos most az aktuális helyzet" - vélekedett. "Óriási gazdasági tragédiával járna Európa számára, hogyha ezeket az elképzeléseket itt át akarnák ütni a brüsszeli vezetők" - tette hozzá.

Illetve sérelmezte azt is, hogy európai politikai vezetők Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit próbálják akadályozni, ennek része volt szavai szerint az előző napi brüsszeli csúcstalálkozó előtt általuk köröztetett zárónyilatkozat-tervezet is, amelyről a magyar kormány azonnal világossá tette, hogy nem fogja megszavazni. És kifejtette, hogy folyamatos az egyeztetés az Egyesült Államokkal a jelenlegi béketörekvések minden aspektusáról, így az azt körülvevő európai viselkedésről is.

Szijjártó Péter problémásnak nevezte azt a törekvést is, hogy Ukrajnát minél előbb vegyék fel az EU-ba vagy legalábbis gyorsítsák fel a csatlakozási tárgyalásokat. "A gabonapiac kapcsán már pontosan láttuk, hogy ez milyen drámai gazdasági hatással járna Európa számára" - figyelmeztetett. Az ukrán EU-s tagságról tervezett véleménynyilvánító szavazás kapcsán rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalások most értek el a tartalmi kérdésekhez, így időszerű megkérdezni a magyar embereket arról, hogy indokoltnak látják-e ennek a megkezdését, az ország belépését.

PestiSracok facebook image

"Most gondoljunk csak bele az európai mezőgazdaságba, a kohéziós forrásokba. Én azt gondolom, hogy rendkívül felelőtlen dolog, amit az európai vezetők most csinálnak, hogy ilyen mértékben fel akarják gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat, úgyhogy itt a magyar emberek még pont idejében mondhatnak véleményt" - mondta. Valamint aláhúzta, hogy a kormány követni fogja a szavazás eredményét.

A miniszter ezt követően kitért az európai védelmi képességek fejlesztésére is. "Ezzel mi is egyetértünk. Van még jó néhány részletkérdés, amit tisztázni kell, de csak ha belegondolunk, hogy Magyarországon hadiipari fejlesztésre milyen erőforrásokat mozgósítottunk az elmúlt időszakban, akkor azt gondolom, világosan látszik, hogy Magyarország is hozzájárul ahhoz, hogy Európa meg tudja növelni a védelmi kapacitásait" - szögezte le. A közös európai hadsereg felállítására vonatkozó tervekkel kapcsolatban megismételte, hogy sok még a tisztázásra váró részletkérdés. "Az, hogy az európai védelmi képességeket javítani, fejleszteni kell, az egész biztos, minden többi kérdés nagyon fontos és alapos átgondolást igényel" - jegyezte meg.

Végezetül pedig közölte, hogy ő továbbra sem hiszi, hogy Oroszország bármelyik NATO-tagra veszélyt jelentene. Ugyanakkor azon véleményének is hangot adott, hogy Moszkva nélkül nem lehet létrehozni egy eredményes új európai biztonsági architektúrát.

"Rendkívül hiú ábránd azt gondolni, hogy Európa hosszú távú biztonságáról meg lehet úgy állapodni, hogy az arról szóló megbeszélésekből az oroszokat kirekesztjük" - jelentette ki.

Forrás: MTI

Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!