Pesti Srácok

Ukrajna csatlakozásával Magyarország nettó befizetővé válna

Ukrajna csatlakozásával Magyarország nettó befizetővé válna

Az Európai Unió már eddig is 135 milliárd euró, azaz mintegy 55000 milliárd forintnyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Ez meghaladja az éves magyar költségvetés kiadási főösszegét– írja az Origo. A lap szerint Ukrajna csatlakozásával Magyarország alap esetben is nettó befizetővé válna. Ha pedig meg sem kapjuk a nekünk járó forrásokat, amúgy is azok vagyunk, csak még nagyobb terhet ró, ránk, hogy Ukrajnát is újra kell építeni valakinek. És ezek nem az ukránok lesznek.

Az ukrán uniós csatlakozás eredményeként Magyarország gyorsan nettó befizetővé válna az Origo szerint. Mi pedig hozzátesszük, hogy ha hozzájárulást fizetünk, de uniós forrásokat nem kapunk, amúgy is azok vagyunk. A valódi probléma, hogy nem lehetnek kétségeink afelől, hogy Ukrajna háború utáni újraépítését értelemszerűen szintén a tagállamok finanszíroznák, az viszont legalábbis kétséges, hogy cserébe az EU folyósítaná a tőlünk visszatartott uniós forrásokat. Van annak jobb helye is egy újraépítés közben, ugyebár.

A köznyelv nettó befizetőknek nevezi azokat az európai uniós tagállamokat, amelyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hasonlóan a nettó haszonélvezők esetén ez a kapcsolat fordított: ezek az országok az EU központi költségvetéséből a befizetéseiknél magasabb összegű forrásokhoz jutnak hozzá. Az EU nettó befizetői közé tartozik jelenleg Németország, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Ausztria, Belgium, Dánia, Írország és Finnország, a tagállamok többsége, beleértve Magyarországot is, a nettó haszonélvezők között van.

Forrás: Origo, Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.