Pesti Srácok

Ukrajna csatlakozásával Magyarország nettó befizetővé válna

Ukrajna csatlakozásával Magyarország nettó befizetővé válna

Az Európai Unió már eddig is 135 milliárd euró, azaz mintegy 55000 milliárd forintnyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Ez meghaladja az éves magyar költségvetés kiadási főösszegét– írja az Origo. A lap szerint Ukrajna csatlakozásával Magyarország alap esetben is nettó befizetővé válna. Ha pedig meg sem kapjuk a nekünk járó forrásokat, amúgy is azok vagyunk, csak még nagyobb terhet ró, ránk, hogy Ukrajnát is újra kell építeni valakinek. És ezek nem az ukránok lesznek.

Az ukrán uniós csatlakozás eredményeként Magyarország gyorsan nettó befizetővé válna az Origo szerint. Mi pedig hozzátesszük, hogy ha hozzájárulást fizetünk, de uniós forrásokat nem kapunk, amúgy is azok vagyunk. A valódi probléma, hogy nem lehetnek kétségeink afelől, hogy Ukrajna háború utáni újraépítését értelemszerűen szintén a tagállamok finanszíroznák, az viszont legalábbis kétséges, hogy cserébe az EU folyósítaná a tőlünk visszatartott uniós forrásokat. Van annak jobb helye is egy újraépítés közben, ugyebár.

A köznyelv nettó befizetőknek nevezi azokat az európai uniós tagállamokat, amelyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hasonlóan a nettó haszonélvezők esetén ez a kapcsolat fordított: ezek az országok az EU központi költségvetéséből a befizetéseiknél magasabb összegű forrásokhoz jutnak hozzá. Az EU nettó befizetői közé tartozik jelenleg Németország, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Ausztria, Belgium, Dánia, Írország és Finnország, a tagállamok többsége, beleértve Magyarországot is, a nettó haszonélvezők között van.

Forrás: Origo, Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.