Pesti Srácok

Zelenszkij elhatározta, hogy most már inkább külföldre küldené a katonáit a front helyett

Zelenszkij elhatározta, hogy most már inkább külföldre küldené a katonáit a front helyett

Ukrajna a szürrealitások hazája, ezért már meg sem lepődünk az ukrán elnök által kedden aláírt rendeleten, melynek értelmében háborús helyzetben idegen országba is küldhetik az ukrán fegyveres erők csapatait, nem csak a frontra. A kérdés már csak az, hogy hová vonulna az ukrán hadsereg?

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a 4255-IX. számú törvényt, amely lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők egységeinek más országokba küldését – számolt be hétfőn az karpat.in.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapján található közlésre hivatkozva. A törvény szövege szerint:

A rendelet és annak aláírása több kérdést is felvet. Első körben arra gondolhatnánk, hogy az "agresszió visszaszorítására" vonatkozó rész arra utal, hogy ezzel a törvénnyel engedélyeznék az ukrán csapatok Oroszország területén való bevetését. A baj csak az, hogy ezt eddig is megtették, ehhez nem volt szükség törvénymódosításra.

PestiSracok facebook image

Hol szeretnék tehát bevetni az ukrán hadsereget, ami nem Oroszország és nem Ukrajna? Egyáltalán, egy háborúban álló ország, amely a saját területén harcol miért, és kinek az érdekéből akarja külföldre küldeni a katonáit? Miért lenne Kijev érdeke az, hogy a frontvonal helyett egy másik állam területén vesse be a csapatait?

Nagyon érdekes következményekkel járhat az is, hogyha esetleg Ukrajna végleg megroppan, akkor egy kormány nélküli ország vezetés nélküli hadserege hol találna magának kényelmes helyet a világban, hogy élhessen "törvény adta jogával" a külföldi bevetésekre vonatkozóan?

Fotó: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)