A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország
A katonai együttműködés még sose volt ilyen erős a két ország között; ez derül ki a két fél által aláírt, a 2025-ös évre vonatkozó együttműködésről szóló megállapodásból is – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
A tárcavezető közölte: "a mai gyorsan változó, bizonytalan nemzetközi környezetben kiemelten fontos, hogy a térség stabilitása érdekében szomszédos országokként Szerbia és Magyarország folyamatosan és magas szinten konzultáljon". Hozzátette: "hazánknak a szomszédos nem EU- és NATO-tagállamok közül a legintenzívebb kétoldalú védelmi és katonai kapcsolata Szerbiával van", és Magyarország is hozzájárul a szerb haderő korszerűsítéséhez.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott, hogy egyre erőteljesebb az együttműködés a két védelmi minisztérium és haderő között, Szerbia és Magyarország stratégiai partnerei egymásnak, és ezt 2023 óta a védelem és a katonai együttműködés területére is kiterjesztették. A miniszter közölte, hogy a kedden aláírt dokumentum értelmében "a 2025-ös évben összesen 79 közös programot hajtunk végre", ilyen például a flottillakiképzés, az önkéntes tartalékos állomány részére szervezett többnemzeti békeműveleti harcászati gyakorlat, illetve lövészkiképzés. Rámutatott, hogy ezek a programok "hozzájárulnak a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, és biztosítják a közös célok megvalósítását a védelmi és katonai területen".
Szalay-Bobrovniczky Kristóf felhívta a figyelmet arra, hogy "Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása iránt, amelynek egyik kulcsszereplője Szerbia". Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az Európai Unió nem lehet teljes a Nyugat-Balkán, így Szerbia nélkül.
A hiteles és érdemi bővítési politika évtizedekre visszamenő stratégiai célunk, ennek megfelelően a 2024-es európai uniós elnökségünk egyik fő prioritása is ez volt. Magyarország minden politikai és szakmai segítséget megad a csatlakozási folyamat mielőbbi megvalósulásához
– szögezte le. A tárcavezető végül kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán jelentőségét mutatja Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalása is, hiszen Magyarország "a kezdetektől fogva aktív részese a KFOR- és EUFOR-műveleteknek, mindkét műveletbe parancsnokot és több száz katonát adott". Emellett Budapest következetesen kiáll a daytoni békeszerződés mellett – tette hozzá.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a közös sajtótájékoztatón szintén rámutatott, hogy a környező országok közül Szerbiának Magyarországgal van a legintenzívebb védelmi kapcsolata. Mint mondta, a két ország közötti stratégiai kapcsolat egyik legfontosabb pontja az átfogó védelmi együttműködés. Kiemelte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek köszönhetően 1999-ben a NATO nem tudott szárazföldi támadást indítani az akkori Jugoszlávia ellen. Rámutatott, hogy 26 évvel később a két félnek lehetősége van arra, hogy nagyon közeli stratégiai kapcsolatot építsen ki egymással, és tovább mélyítse ezt az együttműködést, amely közelebb visz egy magyar-szerb katonai szövetséghez. Mint mondta, Szerbia sokat tanulhat Magyarországtól, és Belgrád bizonyos harcászati eszközök iránt is érdeklődik. Aleksandar Vucic megköszönte Magyarországnak, hogy nemcsak a jó időkben, hanem a nehéz időszakokban is Szerbia mellett állt, és közölte, hogy Budapest is mindig számíthat Belgrád támogatására. Rámutatott, hogy energetika tekintetében is megbízható partnere egymásnak Szerbia és Magyarország, illetve a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom is évről évre nő.
Forrás, fotó: MTI;
