Elhunyt Ferenc pápa
Húsvéthétfőn 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa. A Szentatya szombaton még részt vett a szentmisén a Szent Péter Bazilikában, vasárnap pedig a bazilika erkélyén részt vett az Urbi et Orbi áldásán, amikor Angelo Comastri bíboros bemutatta a húsvétvasárnapi misét.
Április 21-én, húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes, a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő. Az MTI összeállítása szerint a Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius.
A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Az argentínai Córdobában egyik lelkivezetője a magyar Jálics Ferenc volt. Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.
Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa. Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének.
Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte. A pápa inkább konzervatív teológiai nézeteket vallott, küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától távolságot tartott.
Megválasztásakor - a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként - a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta.
Ferenc pápa szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, egyebek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében. 2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, 2021-ben első pápaként tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban.
A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.
Ferenc pápa 2013 óta 47 külföldi utat tett. Magyarországon kétszer járt: 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén ő koncelebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig háromnapos apostoli látogatást tett hazánkban. 2019. június 1-jén első pápaként Erdélybe látogatott, s Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel.
A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás. A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.
A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Ugyanebben az évben adta ki az Álmodjunk együtt - Út egy jobb jövő felé című életrajzi könyvét, ezt követte két év múlva a Háború ellen - Bátorság a béke építéséhez, majd 2024-ben a Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete. Szintén tavaly jelent meg az El sucesor (Az utód), amelyben elődjével XVI. Benedekkel való kapcsolatáról vall. 2025 januárjában adta ki Remény - Önéletrajz című önéletírását, ez az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált.
A pápa aktívan használta a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője volt. Szerette a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszélt olaszul, angolul, franciául és németül.
Ferenc pápa 2021-ben és 2023-ban is műtéten esett át, idén február 14-én ismét hörghurut miatt került kórházba, majd néhány nap múlva kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála. Március 23-án tért vissza a Vatikánba, és húsvétvasárnap, április 20-án még megjelent a hívek előtt.
Ferenc pápa és a magyarok
Az április 21-én elhunyt Ferenc pápa életének, szolgálatának több magyar vonatkozása is volt, erről ő maga is nyilatkozott. Megválasztása után az egyházfő kétszer is ellátogatott Magyarországra.
Ferenc pápának, illetve akkor még Jorge Mario Bergogliónak argentínai teológiai tanulmányai első két évében Jálics Ferenc jezsuita atya volt a gyóntatója és lelki vezetője. Jálics és egyik társa később - az 1973-ban jezsuita provinciálisnak kinevezett Bergoglio engedélyével - egyik rendtársával egy nyomornegyedbe költözött, hogy felhívja a figyelmet az iszonyatos szegénységre. Az 1976-os katonai puccs után figyelmeztették őket, hogy távozniuk kell onnan, de a katonák - miután elfogták egyik, a gerillákhoz csatlakozott világi munkatársukat - őket is letartóztatták és hónapokon át fogva tartották, kínozták, vallatták.
Jálics Ferenc - akinek alakja A két pápa című nagysikerű filmben is feltűnik - szabadulása után azonnal provinciálisához sietett, és tanácsára elhagyta az országot. Évekkel később szárnyra kelt az a hír, hogy a két szerzetest Bergoglio adta ki a juntának, amit ő tagadott. Jálics a pápa megválasztása után, amikor a vádakat ismét felmelegítették, ezt írta: "Csak több évvel később volt lehetőségünk arra, hogy (...) megbeszéljük az eseményeket. Utána nyilvános szentmisét mutattunk be közösen, és ünnepélyesen megöleltük egymást. A történtekkel kiengesztelődtem, és a magam részéről az ügyet lezártam."
A pápa, amikor magyarországi látogatása során, 2023. április 29-én fogadta magyar jezsuita szerzetestestvéreit, a történtekről ezt mondta: "
Amikor Jálicsot elfogták, Argentínában zavaros volt a helyzet, nem lehetett világosan látni, mitévők legyünk. Azt tettem, amiről úgy éreztem, hogy meg kell tennem, hogy megvédjem őket. Nagyon fájdalmas ügy volt. Jálics jó ember volt, Isten embere, istenkereső ember, de egy olyan közeg áldozatává vált, amelyhez nem tartozott. Ezt ő maga is megértette. Ez a gerillák közege volt, akik azon a helyen tevékenykedtek, ahol ő lelkipásztori szolgálatot végzett.
Az argentin püspökök később, élükön a mai Ferenc pápával, közös nyilatkozatban kértek bocsánatot az egyház mindazon hibáiért, amikor képtelenek voltak megvédeni a junta alatt üldözötteket.
Ferenc pápa korábban elmondta azt is: élénken őrzi az angolkisasszonyok emlékét, akik a vallásüldözés miatt kényszerültek elhagyni hazájukat és akikkel Buenos Aires környékén ismerkedett meg. Az egyházfő több alkalommal is meleg szavakkal emlékezett meg róluk.
Jorge Mario Bergoglio pápaként kétszer is járt Magyarországon. 2021. szeptember 12-én, a Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján ő pontifikálta a zárómisét a Hősök terén, 2023. április 28-30. között pedig apostoli látogatást tett a fővárosban. 2019. június 1-jén a pápa a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőket a közösség legjelentősebb zarándokhelyén, a csíksomlyói hegynyeregben kereste fel, ahol szentmisét is tartott.
A katolikus egyházfő halálhírére hatalmas tömeg gyűlt össze a Vatikánban a Szent Péter-bazilika előtt
Búcsúznak a pápától
Erdő Péter is megemlékezett Ferenc pápáról.
Megrendülten értesültünk Szentatyánk Ferenc pápa elhunytáról – írta közleményében az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a hivatalos Facebook-oldalán.
Hálát adunk Istennek a kegyelmekért, amelyekben szolgálata révén részesültünk. Különös szeretettel emlékezünk két magyarországi látogatására és következetes kiállására a béke szent ügye mellett”
– írta a bíboros.
A miniszterelnök rövid posztban üzent.
Mindent köszönünk, Szentatya. Búcsúzunk”
– írta. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán emlékezett meg a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápáról, kiemelve a katolikus egyházfő Magyarország iránti szeretetét és a keresztény értékek melletti kiállását. Bejegyzésében emlékeztetett a pápa csíksomlyói és budapesti jelenlétére, valamint arra az apostoli látogatásra, amely – mint fogalmazott –„megerősített bennünket a keresztény Magyarország megtartásában”.
Köszönjük, Szentatya!”
– zárta megemlékezését. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint Jorge Mario Bergoglio, Ferenc pápa egész élete tanúságtétel volt. Mint az a püspöki testület körlevelében olvasható: személyes példát mutatott különösen is a szegények, elesettek, rászorulók iránti szeretetről.
Hálával emlékezünk a világ magyarságához, illetve Magyarországhoz fűződő különleges kapcsolatára, amelyről hazánkban tett utazásain túl is számos egyéb gesztuson keresztül biztosított bennünket. Kérünk minden jószándékú embert, hogy imáiban emlékezzen meg Ferenc pápáról, továbbá buzdítjuk testvéreinket, hogy imádkozzunk Egyházunkért”
– áll a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelében.
Kiemelt kép: Vatikánváros, 2025. április 20.Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyén, ahonnan elmondja ünnepi beszédét és Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) áldását, miután Angelo Comastri bíboros bemutatta a húsvétvasárnapi misét Vatikánvárosban 2025. április 20-án. Fotó: MTI/AP/Gregorio Borgia
