Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Hétfőn dönthet a Bizottság arról, hogy milyen szankciókat vezet be az EU

PPestiSrácok.hu Forró drót 2025. április 6. 15:35
Hétfőn dönthet a Bizottság arról, hogy milyen szankciókat vezet be az EU

Akár 28 milliárd dollár értékű amerikai termékre is büntetővámokat vethet ki az Európai Unió a következő napokban – értesült a Reuters. A lépés válasz Washington azon döntésére, amely 25 százalékos vámot rótt ki az EU-ból származó acél- és alumíniumtermékekre, valamint a járműimportra. Június elejétől pedig újabb 20 százalékos vámok lépnek életbe, amelyek az európai export mintegy 70 százalékát, évi 532 milliárd eurót érintenek.

Mivel az EU kereskedelempolitikája közös hatáskör, az egyes tagállamok önállóan nem vezethetnek be megtorló intézkedéseket. A viszonossági válaszlépésekről így az Európai Bizottság dönt, amely hétfőn terjeszt be egy konkrét terméklistát a tagországok elé. A lehetséges büntetővámok nemcsak alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket – például húst, bort, gabonát, rágógumit – érintenének, hanem olyan hétköznapi árucikkeket is, mint a fogselyem, a porszívó vagy épp a vécépapír. Az egységes fellépést ugyanakkor nehezíti, hogy a tagállamok érdekei és gazdasági szerkezetei eltérőek, ami politikai egyeztetést kíván.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke jelenleg is egyeztet amerikai partnerekkel, miközben Ursula von der Leyen, a testület elnöke az európai ipar legfontosabb szereplőivel tárgyal a héten. A Reuters úgy tudja, hétfőn és kedden konzultációkat folytat az érintett ágazatok képviselőivel.

A feszültségek közepette újabb politikai vita is kibontakozott: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tehetetlenséget okolta az amerikai büntetővámokért, ám ezt a vádat az Európai Bizottság a HVG-nek adott válaszában határozottan visszautasította.

PestiSracok facebook image

Mindeközben meglepő hang is megszólalt az amerikai oldalról: Elon Musk, Donald Trump egyik közeli tanácsadója a hétvégén egy firenzei fórumon arról beszélt, hogy szerinte a legjobb megoldás a vámok megszüntetése és egy európai–amerikai szabadkereskedelmi övezet kialakítása lenne. Musk elmondása szerint ezt a javaslatot maga Trump felé is tolmácsolta. Hogy valóban ez lesz-e a jövő útja, az a következő hetek diplomáciai és gazdasági tárgyalásain dőlhet el.

Forrás: Reuters, Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kapcsolódó témák
eu usa vámok
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.