Pesti Srácok

Kollár Kinga a magyarságát szégyelli, mi pedig azt, hogy a magyar nyelvet használja

Kollár Kinga a magyarságát szégyelli, mi pedig azt, hogy a magyar nyelvet használja

Kollár Kinga szégyelli, hogy magyar. Ezt ő mondta. Azt nem szégyelli, hogy azért lobbizik, hogy kiraboljanak minket. Azt nem mondta. Magyar Péter pedig megvédi, és szereti, mert szerinte rendben van az, ha egy elméletileg hazánkat képviselő politikus ellenünk lobbizik és erre még büszke is. Ezt meg Magyar mondta. Elmehetnek ezek a fészkes fenébe. Ezt meg én mondom.

Szégyellnem kell néha magamat azért, mert magyar vagyok – mondta Kollár Kinga nem sokkal azután, hogy elbüszkélkedett azzal, mennyire örül neki, hogy Brüsszel éppen kirabol minket, mert ha a magyarok szegények, akkor lehet kormányt buktatni. Ne gondoljuk egy percig se, hogy ez az ő elméjében született meg. Ott ennek már nincs hely. Ott annyi van, hogy parancsot kell teljesíteni és elárulni Magyarországot. Éppen ezért a parancsok véletlenül kibuggyannak a száján, mikor már tényleg nem férnek el, ebből lesznek az ilyen gyönyörű önvallomások.

Aztán jön Kollár közvetlen felettese ez az utolsó utáni nőverő, hazug ánuszhangú selyemmajom, és kifejti, hogy mennyire igaza volt Kingusnak, minket igenis ki kell rabolni. Ezek akarják átvenni a hatalmat Magyarország felett. Ezek. Nem ők, hanem ezek. És nem vezetni akarják Magyarországot, mert ők nem vezetnek semmit, csak teljesítik uraik, sugar daddyjeik parancsait.

PestiSracok facebook image

Ha jön a pénz a Néppárttól, vagy Gyuribától, akkor Magyar Péter bokafogással széles terpeszbe áll és vigyorogva várja a következő csípősimit. Ez az alávaló mocskos féreg, aki elárulta a családját, a közösségét, milliókat nyúlt le a Diákhitel Központból és most azért szurkol, hogy milliárdokat vegyenek el a magyar családoktól, hogy lepusztuljanak a kórházak és az iskolák, mert akkor a romokon majd ő uralkodhat.

Uralkodna. De igazából helytartóként szeretne pöffeszkedni az ország felett, mert neki az már nem fontos, hogy a mi érdekeinket képviselje, ő egyszerűen fel akarja szipózni a pénzt, amit Weberék elészórnak, mint a porcukrot a szülinapi tortája mellől:

PorPéter és a szülinap

Alávaló senkiházi, aki most egy egész országgal akarja azt csinálni, amit minden eddigi párkapcsolatában: megalázni, romlásba taszítani, bántalmazni. Nem fogjuk hagyni!

Fotó: Facebook;

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.