Pesti Srácok

Nincs új a Nap alatt – Merz is mindent megadna Ukrajnának, de csak feltételes módban

Nincs új a Nap alatt – Merz is mindent megadna Ukrajnának, de csak feltételes módban

A leendő német kancellár sem változtatott a brüsszeli háborúpárti állásponton, és ő is előszedte a jól ismert mantrát: Ukrajna legyen EU- és NATO-tag, de csak ha vége a háborúnak. Az egyetlen baj ezekkel a kijelentésekkel, hogy azon kívül, hogy távolabbra tolják a háború végét semmi mást nem érnek el vele.

Friedrich Merz szerint Ukrajna akkor lehet az Európai Unió és a NATO tagja, ha véget ér a háború. Merz leszögezte: egy háborúban álló ország nem válhat egyik szövetség tagjává sem, ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás kilátásba helyezése reális ígéret Kijev számára.

Namost, a fenti kijelentés tulajdnképpen ugyanaz, amit már három éve hallunk mindenkitől. Mindenki tudja, hogy háborúban álló ország nem lehet a szövetségek tagja. Mindenki tudja, hogy Kijev nem csatlakozhat sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz. A kijelentés tehát annyit jelent, hogy "persze, minden jó lesz, csináljátok csak tovább", de ismételten nem nyújt semmiféle konkrét segítséget az ukránoknak.

Kizárólag Zelenszkijnek. Az ukrán elnök ugyanis a hasonló dumákra alapozza, hogy Ukrajna majd belép mindenbe IS, tejjel-mézzel fog folyni a Dnyepper és most már aztán igazán európaiak lesznek. Közben a dolog feltétele az lenne, hogy legyen véget a háborúnak, az oroszok azonban semmi mást nem szajkóznak három éve, minthogy addig nem fejezhetik be a háborút, míg Kijev nem mond le a NATO-tagságról.

PestiSracok facebook image

Ördögi körbe zárul tehát a narratíva, amivel mindössze annyit érnek el, hogy jóENbernek tűnhetnek a sajtóban és tovább propagálhatják a vérrontást. Igaz, a németeknek ebben van gyakorlatuk Banderának még külön országot ígértek, Zelenszkijnek már csak szövetséget. A következő ukrán vezetőnek valószínűleg már csak autonómiát fognak...

Fotó: MTI/EPA/Keystone/Michael Buholzer

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.