Pesti Srácok

A magyarok többsége elítéli a hazai sajtó külföldi finanszírozását

A magyarok többsége elítéli a hazai sajtó külföldi finanszírozását

A magyarok döntő többsége negatívan értékeli, ha kiderül, hogy külföldről finanszírozzák a sajtóorgánumot. Ebből következően hasonló arányban értenek egyet a kormány nagytakarítást ígérő törvényjavaslatával.

„A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat megteremti a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét.

A Századvég feltérképezte a magyarok véleményét a médiumok, újságírók és politikai szervezetek politikai befolyásszerzést célzó külföldi finanszírozásáról.

PestiSracok facebook image

– állapította meg a kutatóintézet.

A felmérés szerint a megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk.

Fotó: Századvég

Ehhez hasonlóan a magyarok 57 százaléka nyilatkozott negatívan a külföldről fizetett magyar médiumokról és újságírókról, ezzel szemben 30 százalékuk fogalmazott meg pozitív véleményt velük kapcsolatban.

Nagy vihart kavart a nemzetközi közbeszédben, hogy Donald Trump a hivatalba lépését követően leállította a USAID-projektek tekintélyes részét, mivel azokat a Biden-adminisztráció a balliberális politikai agenda előmozdítására használta világszerte.

Mint ahogyan az intézet írta, az ügy közéleti jelentőségét mutatja, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százaléka) hallott arról, hogy a nemrég leköszönt Joe Biden vezette amerikai baloldali kormányzat az USAID keretében többek között Európában és Magyarországon politikai befolyásszerzés céljával újságírókat, médiumokat és politikai szervezeteket pénzelt.

Fotó: Századvég

A felmérés rávilágít, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy egy külföldi országnak vagy politikai szervezetnek nincs joga magyar újságírókat és médiumokat fizetni azért, hogy a mindenkori magyar kormányról videókat, cikkeket készítsenek – annak céljait támadva és hiteltelenítve azokat – és ezzel befolyásolják a közvéleményt, ugyanis ez beavatkozás egy független ország belügyeibe.

Kiemelt kép: USAID

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.