Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát - Ha nem figyelünk, Brüsszel miatt mi is járhatunk így
Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének - közölte a Századvég hétfőn az MTI-vel.
Tudatták: a Századvég június 2-án tartja az Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok című konferenciáját, ahol - magasrangú politikusok és szakmai megszólalók mellett - a közleményben szereplő Európa Projekt-kutatás 2025-ös eredményei is részletesen bemutatásra kerülnek.
Azt írták, hogy Brüsszel betiltaná az orosz energiahordozókat az EU-ban, az intézkedés jelentősen megemelné a tőzsdei energiaárakat, és jelentősen megnehezítené a tagállamok lakossági tarifatámogatási programjait. A lépésnek katasztrofális társadalmi következményei lennének, ugyanis az Európai Unió már a jelenlegi árak és támogatási programok mellett is súlyos energiaszegénységi problémákkal küzd - emelték ki.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok több mint ötöde nem képes kellő mértékben felfűteni otthonát, az arány több, mint háromszorosa az energiaválság és a háború előtt mért 6,9 százaléknak, azaz az energiaszegény európaiak száma négy év alatt több mint 65 millió fővel nőtt. A fizetési hátralékok a lakosság még szélesebb körének okoztak problémát: a kutatás eredményei alapján minden negyedik európaival legalább egyszer előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben befizetni közüzemi számláit - közölték, hozzátéve, hogy az arány ebben a mutatóban a 2021-ben mért érték csaknem négyszeresére nőtt.
Az elemzés alapján a tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy a magas relatív átlagjövedelmek nem feltétlenül nyújtanak védelmet az energiaszegénység terjedése ellen, egy hirtelen, drasztikus tarifaemelkedés ugyanis a magas jövedelmű országokban is széles társadalmi rétegeket állít súlyos egzisztenciális kihívások elé. Az eredmények alapján a piaci áremelkedés társadalmi következményei ellen azok a tagállamok voltak képesek a leghatékonyabban védekezni, amelyek szigorú tarifaszabályokat és széles körű támogatási programokat alkalmaztak - fűzték hozzá.
A Századvég szerint például, hogy mind a fűtési, mind a díjfizetési nehézségekben Magyarországon a legalacsonyabb az érintettek aránya (9 és 12 százalék), elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető. A program keretében hazánk az EU legszigorúbb hatósági árszabályozását alkalmazza, ami ellentart a piaci árak tarifákba való begyűrűzésének, így Magyarország az unió legalacsonyabb díjait képes biztosítani a családoknak - hangsúlyozták.
Brüsszel új szankciós terve elsősorban azért jelent veszélyt az uniós tagállamokra nézve, mert olyan mértékű áremelkedést idézne elő, amely fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi tarifatámogatásokat. A programok megszűnésével a rezsidíjak elszabadulnának - a magyar fűtési tarifák például a jelenlegi három és félszeresére emelkednének -, ami az energiaszegénység további terjedéséhez és a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezetne"
- fogalmaztak az elemzésben.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
