Magyar Nemzet: A CIA-közeli amerikai alapítvány is támogatta a Helsinki Bizottságot
Gender érzékenyítés, menekültügy, civil társadalom megerősítése – ezen tevékenységekre kapta a legtöbb pénzt tavaly a Helsinki Bizottság. A külföldi támogatók között feltűnik a guruló dollároknál is aktívan szerepet játszó National Endowment for Democracy, de nagyvonalú volt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, valamint az Európai Bizottság is - írja a Magyar Nemzet.
Bőkezűen bántak a külföldi szervezetek és az Európai Bizottság (EB) a Magyar Helsinki Bizottsággal, a jogvédő szervezet tavaly több mint 830 millió forintból gazdálkodhatott.
A 2024-es évre vonatkozó gazdasági beszámoló szerint a Helsinki Bizottság közel 800 millió forintnyi támogatásban részesült, és 4,6 milliót is kapott adományokból, összességében pedig több mint 100 millió forinttal több pénzhez jutott, mint 2023-ban. A dokumentumból kiderül, EU-s költségvetésből, illetve más államtól, nemzetközi szervektől összesen 193 millió forintot kapott, míg egyszázalékos felajánlásokból mindössze 8,5 millió jutott a szervezetnek.
A részletezésből kiderül, pontosan mely szervezettől, mire kapott pénzt a Helsinki Bizottság, így látható, hogy az egyik legbőkezűbb támogató az Európai Bizottság volt. „LMBTIQ fogvatartottak helyzetének felmérésére, a kihívások, hiányosságok és ígéretes gyakorlatok azonosítására, valamint a változás szükségességének tudatosítására” például 4,4 millió forintot költöttek a 20,5 milliós, több évre adott pénzből. Ugyancsak az EB adott 23,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást a büntető igazságszolgáltatás terén végzett tevékenységhez, amelyből tavaly közel kilencmilliót használt fel a szervezet. A VicTory elnevezésű programra tavaly 19,3 millió forintot utalt az EB, míg arra, hogy
javítsák az eljárási jogokra vonatkozó uniós irányelvek végrehajtását Lengyelországban és Magyarországon a rendőrségi bántalmazás által fokozottan veszélyeztetett, kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek tekintetében”,
13,4 millió forint érkezett a Helsinkihez.
Az EB a börtönökben lévők kapcsolattartásának javítására 2,7 milliót adott, közel húszmilliót a demokratikus viszonyok megerősítésére, 12 milliót pedig, hogy „az Európai Unióban tevékenykedő jogászok számára biztosítsa azokat a készségeket és ismereteket képzéseken és jogklinikákon keresztül, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Charta használatán keresztül stratégiai pereskedés során hasznosítani tudnak”. Hasonló célra még két projektben további 20 milliót adott az EB.
A guruló dollárok, azaz a baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant hazai botrányban ismertté vált amerikai szervezet, a National Endowment for Democracy (NED) sem fukarkodott, összesen három projektben mintegy 100 millió forintnyi támogatást nyújtott a szervezetnek a demokrácia és a jogállamiság építésére, ebből tavaly 22 milliót használt fel a Helsinki Bizottság.
Érdemes megjegyezni, hogy a NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön – nyilvános közléseket idézve így írta le tömören a National Endowment for Democracy, vagyis a NED szerepét, létezésének célját az a nemzetbiztonsági dokumentum, amelyet az úgynevezett guruló dollárok-botrányban hozott nyilvánosságra a magyar parlament szakbizottsága.
A menekültek jogsegélyezésére is jutott a szervezet bevételeiből, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) több mint 100 millió forinttal támogatta a Helsinkit tavaly. A „fiatalok társadalmi bevonásán keresztül segíti elő a menekültek integrációját és egy befogadó magyar társadalom megerősítését” célzó projektre további 54 milliót költöttek tavaly a Terre des hommes Germany jóvoltából.
A Network of Europea Foundations 14 hónapra 23 millió forintnál is többet adott a Helsinkinek, ebből tavaly 3 milliót használt fel, hogy erősítsék az emberi jogi kommunikációt.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (United States Agency for International Development) támogatásából tavaly három projektben összesen mintegy 44 millió forintot költöttek a civil társadalom megerősítésére. Kiemelkedően magas összeggel támogatta a Helsinkit a Swedish Postcode Foundation, amely közel 60 millió forintot adott, hogy „a nemzetközi figyelem homlokterében tartsa a jogállamiság további lebontására irányuló kísérleteket Magyarországon, hogy új kereteket adjon a jogállamiságról szóló társadalmi diskurzusnak, és hozzájáruljon a civil szervezetek szélesebb körű együttműködésének kiépítéséhez az EU-ban a jogállamiság és a civil szféra védelmében”.
Magánszemélyek egyszázalékos felajánlásaiból 8,5 millió jutott a Helsinkihez, amit a szervezet nemzetközi forrásként jelölt meg, miként a 13,4 milliós magánszemélyekhez, cégekhez köthető felajánlásokat is.
(MN / Kiemelt kép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
