Navracsics szerint "badarság", hogy az új törvénytervezet károsítaná az ingatlantulajdonosokat
Új irányokat kell szabni a fejlesztéspolitikának, különös tekintettel a lakhatás kérdésére, a belföldi migráció alakulására, valamint a város–vidék kapcsolatok újragondolására – mondta egy konferencián Navracsics Tibor. A miniszter hangsúlyozta: a fejlesztéspolitikát egyre inkább térségi szemléletben kívánják megvalósítani. A kormánynak van mire reagálnia. Elég ha csak a – főként a fiatalokat sújtó – lakhatási nehézségekre, vagy a kiürülő vidéki településekre gondolunk. Fő cél a megfizethető lakhatás, amely egyelőre vágyálomnak tűnik Magyarországon (is) - írja az Index.
A konferencián Navracsics a lakhatási helyzetre is kitért. Hangsúlyozta: az ingatlanárak dinamikus növekedése súlyos lakhatási problémákat okoz. Felidézte, hogy 2010 óta az árak 230 százalékkal nőttek, miközben az EU-átlag csupán 54 százalék volt. Ezzel Magyarország – Észtországgal együtt – az első helyen áll. Navracsics Tibor cáfolja azt a közkeletű vélekedést, miszerint a magas ingatlanárak versenyképességet jelentenek. Ehelyett az amerikai példát említi, ahol ezek a mutatók épphogy csökkentik a versenyképességet, mert kizárják a fiatalokat a lakáshoz jutásból, bezárják a településeket, és akadályozzák az innovációt.
Példaként említette: egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához 20–30 év megtakarítás szükséges még akkor is, ha valaki havonta félre tudja tenni a jövedelme 30 százalékát –, ami a legtöbb ember számára irreális.
A lakhatási válság kezelésére tett lépések között felmerült a bérlakások kérdésre, amellyel kapcsolatban Navracsics Tibor szkeptikusan nyilatkozott. Rámutatott: mivel tízből kilenc magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik, és érezhetően a jövőben is ez az attitűd dominál, így az állam fő célja – a megfizethető bérleti díjak mellett – a saját tulajdon szerzésének ösztönzése.
Meg kell oldani, hogy a bérlakások elérjék azokat a társadalmi csoportokat, akiknek valóban szükségük van rá, például a pályakezdés előtt álló fiatalokat. Korábbi tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy a fiatalok sok esetben ezekben a lakásokban váltak nyugdíjassá, vagyis beleragadnak ezekbe az ingatlanokba, vagyis akkor sem keresnek saját lehetőséget, amikor már megtehetnék, így viszont megáll a bérlakások természetes körforgása, üresedése. Ráadásul a magyar jogrend a bérlőt védi, akit nem lehet egyszerűen kitenni a bérleményből. Előfordulhat tehát, hogy az önkormányzat, nem tud megszabadulni a bérlőtől, akkor sem, ha már nem is lenne jogosult az ingatlan használatára
– fejtette ki.
Terítékre került a települések önvédelmi jogáról szóló törvénytervezet, amely öt eszközt kínál a településeknek az ingatlanpiaci folyamatok szabályozására:
- Ingatlanszerzés kizárásának lehetősége,
- Elővásárlási jog helyiek számára,
- Ingatlanszerzés feltételhez kötése (pl. lakcím),
- Közérdekű kötelezettségvállalás előírása,
- Helyi adók kivetésének lehetősége.
A helyi önkormányzatok feltételekhez köthetik, sőt akár meg is tilthatják a tulajdonszerzést vagy lakcímbejelentéseket. A törvényjavaslat részletszabály jelentős hatással lehet az érintett települések mindennapjaira és lakáspiacára – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
A javaslat legfontosabb eleme, hogy a korlátozások csak azokon a településeken lépnek életbe, ahol az önkormányzatok úgy döntenek, hogy élni kívánnak a törvény adta lehetőségekkel. Érdekesség például, hogy a településeken bevezethető elővásárlási jog nem általánosan érvényes az összes lakóra, hanem csak az önkormányzatra vagy a telekszomszédokra. A tulajdonszerzés teljes tiltását a betelepülők számára pedig csak olyan ingatlanok esetében lehet alkalmazni, ahol az elmúlt tíz évben nem tiltották meg az építést. Emiatt például Érden, Balatonalmádiban vagy Dörgicsén biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyek nem vonhatók korlátozás alá”
– fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint a tulajdonszerzés teljes tiltását valószínűleg nagyon kevés önkormányzat választaná.
A miniszter hangsúlyozta azt a piaci szereplők, ingatlanpiaci szakértők álláspontjával ellentétes véleményét, miszerint a törvénytervezet miatt csökkennének az ingatlanok árai – vagyis kár érné a helyi ingatlantulajdonosokat. Szerinte ez nem valósul meg, sőt, pozitív hozadéka is lehet a jogszabálynak.
Nem attól kell tartani, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló törvény miatt veszítenek értékükből az ingatlanok, hanem attól, hogy teljesen megfizethetetlenné válnak. A kimagasló lakásárak azoknak jók, akik ingatlanbizniszben utaznak, de nem azoknak a fiataloknak, akik családot alapítanának. Nekik megközelítőleg 30 évig kellene a fizetésük 30 százalékát félrerakniuk, ha szeretnének venni egy 50 négyzetméteres lakást valamelyik nagyvárosban
– fejtette ki.
A legnagyobb vitát az ingatlanszerzés kizárása váltotta ki. Navracsics Tibor elmondta: a helyi polgármesterek épp ezt támogatták a leginkább, mert szerintük ez adna lehetőséget a fiatalok helyben tartására. Ugyanakkor a média által felerősített viták hatására a miniszter belengette, hogy az ingatlanszerzés kizárása kikerülhet a törvénytervezetből.
A törvény célja, hogy egyes települések szabályozhassák, ki költözhet be hozzájuk. Ez nem kötelező, hanem helyi döntés kérdése lesz. A települések akár teljes betelepülési korlátozást is hozhatnak, de a törvény számos kivételt is biztosít, például a helyben lakók, az ott születettek, a hozzátartozók, a munkavégzés vagy tanulás céljából beköltözők számára”
– mondta az Indexnek a miniszter, aki hozzátette, hogy a törvény nem minden önkormányzatot érint.
A 3100 önkormányzatból nagyjából 1000 növekvő népességű, és ezek közül körülbelül 700–800 település örömmel fogadja a beköltözőket, így várhatóan nem élnek a korlátozással. Az érzékenyebb területek a budapesti agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó környéke, valamint nagyvárosok (pl. Győr, Debrecen) lehetnek
– mutatott rá Navracsics Tibor, aki arra a kérdésünkre, hogy a kormány várakozásai szerint a jogszabálynak lehet-e ingatlanárakat konszolidáló hatása, úgy válaszolt: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a törvény csökkentené az ingatlanárakat, mivel azok piaci mozgása több tényezőtől függ.
(Index / Kiemelt kép: MTI/Katona Tibor)
