Pesti Srácok

Soltész Miklós: sorsfordító időket élünk Romániában és a Vatikánban is

Soltész Miklós: sorsfordító időket élünk Romániában és a Vatikánban is

Sorsfordító, történelemfordító időket élünk Romániában, Szatmárban, a Partiumban és Erdélyben, de a Vatikánban, a Szentszéknél is – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Szatmár megyei Csanáloson.

Soltész Miklós a helyi római katolikus egyházközség fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából tartott szent liturgián a román államfőválasztás vasárnap tartandó első fordulójára utalva a jelenlévőkhöz szólva azt mondta, ha holnap megteszik azt, amit az itteni magyar politikai vezetők kérnek, akkor a magyar nemzet sorsa és élete a Partiumban biztos, hogy azon az úton tud továbbmenni, amelyre oly nagy szükség volt az elmúlt évek során és oly nagy erőt tudtunk belőle meríteni.

Az államtitkár a közelgő vatikáni pápaválasztással kapcsolatban azt hangsúlyozta, az imádság mint óriási erő akár fölülírhatja a nagyhatalmaknak azon törekvését, amellyel a hírek szerint bele akarnak szólni a következő pápa kiválasztásába.

Soltész Miklós beszédében felháborítónak és elkeserítőnek nevezte, hogy sajtóhírek szerint Emmanuel Macron francia elnök országa pápaválasztó bíborosait próbálta meg befolyásolni, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az imádság ereje sokkal nagyobb, és ezt kell bebizonyítani.

PestiSracok facebook image

– hangoztatta Soltész Miklós.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a csanálosi mellett egy másik fontos ünnepség zajlik szombaton a Szent István-bazilikában, ahol Mindszenty József bíboros-hercegprímás halálának ötvenedik évfordulójára emlékeznek. Fölvette a keresztet és vállalta a keresztet a magyarságért, a kereszténységért és a katolikus egyházért, ezért hurcolták meg, zárták börtönbe, taszították el attól az egyházi méltóságtól, amely örökösen járt volna neki – mondta a bíborosról Soltész Miklós.

Az államtitkár a csalánosi jubileumról szólva felidézte, a magyar-román határ melletti községben ma azokra a sváb betelepülőkre emlékeznek, akik háromszáz évvel ezelőtt új hazát választottak maguknak, otthagyták szülőföldjüket azért, hogy egy újat teremtsenek. Ezek a hősök hozták magukkal a hitet, a Károlyi-grófokkal közösen építettek templomot, szorgalmasan dolgoztak, de később sokat szenvedtek a trianoni békediktátum, a második világháború és a málenkij robot miatt, de még ma is itt élnek – hangsúlyozta az államtitkár, megjegyezve, a jelen és a jövő építéséhez ebből a múltból kell erőt meríteni.

A liturgián Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az 1711-es majtényi békének a napokban tartott évfordulóját említve azt mondta, a békekötés jó vagy rossz mivoltán máig vitatkoznak a történészek, de az, hogy háromszáz év után is élnek itt magyarok, a hasznos béke irányába billenti a mérleget, amellyel a térség nagyon sok mindent nyert. A Károlyiakat az építkezésben a svábok segítették, ebből alakult ki a mai szatmári világ, egy templomszerető, egymást tisztelő nép, akik közül sokan még a málenkij robot szörnyűségei után is dacos kitartással tértek vissza szülőföldjükre – mondta a tanács elnöke.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Kiss Gábor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.