Pesti Srácok

Soltész Miklós: sorsfordító időket élünk Romániában és a Vatikánban is

Soltész Miklós: sorsfordító időket élünk Romániában és a Vatikánban is

Sorsfordító, történelemfordító időket élünk Romániában, Szatmárban, a Partiumban és Erdélyben, de a Vatikánban, a Szentszéknél is – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Szatmár megyei Csanáloson.

Soltész Miklós a helyi római katolikus egyházközség fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából tartott szent liturgián a román államfőválasztás vasárnap tartandó első fordulójára utalva a jelenlévőkhöz szólva azt mondta, ha holnap megteszik azt, amit az itteni magyar politikai vezetők kérnek, akkor a magyar nemzet sorsa és élete a Partiumban biztos, hogy azon az úton tud továbbmenni, amelyre oly nagy szükség volt az elmúlt évek során és oly nagy erőt tudtunk belőle meríteni.

Az államtitkár a közelgő vatikáni pápaválasztással kapcsolatban azt hangsúlyozta, az imádság mint óriási erő akár fölülírhatja a nagyhatalmaknak azon törekvését, amellyel a hírek szerint bele akarnak szólni a következő pápa kiválasztásába.

Soltész Miklós beszédében felháborítónak és elkeserítőnek nevezte, hogy sajtóhírek szerint Emmanuel Macron francia elnök országa pápaválasztó bíborosait próbálta meg befolyásolni, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az imádság ereje sokkal nagyobb, és ezt kell bebizonyítani.

PestiSracok facebook image

– hangoztatta Soltész Miklós.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a csanálosi mellett egy másik fontos ünnepség zajlik szombaton a Szent István-bazilikában, ahol Mindszenty József bíboros-hercegprímás halálának ötvenedik évfordulójára emlékeznek. Fölvette a keresztet és vállalta a keresztet a magyarságért, a kereszténységért és a katolikus egyházért, ezért hurcolták meg, zárták börtönbe, taszították el attól az egyházi méltóságtól, amely örökösen járt volna neki – mondta a bíborosról Soltész Miklós.

Az államtitkár a csalánosi jubileumról szólva felidézte, a magyar-román határ melletti községben ma azokra a sváb betelepülőkre emlékeznek, akik háromszáz évvel ezelőtt új hazát választottak maguknak, otthagyták szülőföldjüket azért, hogy egy újat teremtsenek. Ezek a hősök hozták magukkal a hitet, a Károlyi-grófokkal közösen építettek templomot, szorgalmasan dolgoztak, de később sokat szenvedtek a trianoni békediktátum, a második világháború és a málenkij robot miatt, de még ma is itt élnek – hangsúlyozta az államtitkár, megjegyezve, a jelen és a jövő építéséhez ebből a múltból kell erőt meríteni.

A liturgián Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az 1711-es majtényi békének a napokban tartott évfordulóját említve azt mondta, a békekötés jó vagy rossz mivoltán máig vitatkoznak a történészek, de az, hogy háromszáz év után is élnek itt magyarok, a hasznos béke irányába billenti a mérleget, amellyel a térség nagyon sok mindent nyert. A Károlyiakat az építkezésben a svábok segítették, ebből alakult ki a mai szatmári világ, egy templomszerető, egymást tisztelő nép, akik közül sokan még a málenkij robot szörnyűségei után is dacos kitartással tértek vissza szülőföldjükre – mondta a tanács elnöke.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Kiss Gábor

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!