Századvég: az orosz gáz betiltása három és félszeresésére növelné a magyar családok fűtési költségeit
Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene – olvasható a Századvég hétfőn közzétett elemzésében. A tervezett szankciók megdupláznák az európai energiaárakat.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt az EU gázellátásának több mint 40 százalékát Oroszország biztosította. A háború nyomán kialakuló kereskedelmi konfliktus következményeképpen az arány 2024-re 20 százalék alá csökkent, ami a gáz átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén. Az Európai Bizottság új stratégiája 2027 végéig teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket az Unióban, ami a korábbiakhoz hasonló mértékű negatív sokkot eredményezne. A Századvég számítása alapján egy ekkora kínálatcsökkenés, lineáris árhatást feltételezve, mintegy duplájára emelné a jelenlegi árakat, így azok 35 euró/MWh-ról csaknem 70 euró/MWh-ra nőnének. Fontos megjegyezni, hogy – ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott – a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nemvárt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat, amelyek a lineárist meghaladó mértékű drágulást váltanak ki, így a brüsszeli terv könnyen a fenti becslésnél is erősebb árrobbanást eredményezhetne.
A magyar családok terhei drasztikusan növekednének
A kialakuló árnyomás jelentős mértékben rontaná a magyar gazdaság helyzetét. Hazánk a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ezen mennyiség alternatív beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. Ezenfelül azonban további jelentős gázmennyiség is érkezik Magyarországra Oroszországból. Amennyiben a teljes, évi 7,5 milliárd köbméter import kiesne, az addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot.
Ilyen feltételek mellett a magyar gazdaság versenyképessége jelentős mértékben visszaesne, a rezsicsökkentés pedig finanszírozhatatlanná válna. A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Amennyiben a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, az összeg 355 310 forintra emelkedne. Ha pedig ezenfelül Brüsszel törekvése is megvalósulna, a piaci árak a jelenlegi duplájára emelkednének, és azok szabadon megjelenhetnének a lakossági tarifákban, amely által egy átlagos magyar család éves fűtésszámlája a jelenlegi három és félszeresére, 625 ezer forintra emelkedne.
Az Európai Bizottság intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak. A Századvég becslése alapján, a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot kivett egy átlagos magyar háztartás zsebéből. A meglévő terheket Ukrajna gyorsított csatlakozásának közvetlen költségei évente 458 ezer forinttal növelnék, az orosz gáz tiltására vonatkozó új célkitűzés pedig átlagosan további 448 ezer forint többletkiadást okozna. Kijelenthető tehát, hogy Brüsszel három legmagasabb prioritású célkitűzése – Ukrajna felfegyverzése, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az orosz energia betiltása – elviselhetetlen terheket róna a magyar családokra.
Forrás: Századvég. Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
