Ukrán táppénz, még nagyobb rezsivédelem, kkv-kifizetés – Ezekről döntött ma az Országgyűlés
Plenáris üléssel folytatódott kedden reggel folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, a parlament elfogadta a vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot, és egyebek mellett a digitális államhoz kapcsolódó törvényeket módosító javaslatról is szavaztak. A nagyobb rezsivédelmet és a kiskorúak fokozottabb védelmét is megcélozták a most elfogadott módosításokkal.
A parlament elfogadta a vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló csomagot; a javaslatra 148 képviselő mondott igent, 11 ellenszavazat és 27 tartózkodás mellett.
A javaslat indoklása kiemeli: a kormány célja a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme. Emellett – a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében – a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan szomszédságában áll rendelkezésre, ott a bekötés a szomszédos ellátási területen lévő víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.
Elfogadták a digitális államról szóló törvénymódosítást is. A törvényhozás 134 igen és 43 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el a digitális államhoz kapcsolódó törvényeket módosító csomagot.
A javaslat általános vitájában az előterjesztő azt emelte ki: a változtatással 2026-ra szinte minden ügy digitálisan intézhetővé válik, és kiemelt célként említette, hogy a három éve indult rendszer felhasználói zökkenőmentesen, újabb azonosítás nélkül navigálhassanak az egyes állami és piaci alkalmazások között.
A fejlesztések eredményeként 2025 júniusától bankok, biztosítók, közmű- és távközlési szolgáltatók is lehetővé teszik majd az egykapus DÁP-azonosítást.
A törvény a változtatással eleget tesz az európai digitális személyiadat-tárca keretszabályához igazodva a szükséges jogalkotásnak. Emellett egy csomagban megoldhatóvá válik a jövőben a magánszemélyek közötti gépjármű-adásvételhez kapcsolódó ügyek intézése.
Vége a kiskorúak online szerencsejátékainak
Az online kaszinónak nem minősülő, de interneten elérhető szerencsejátékok szervezői jogosultak lesznek a játékosok életkorának ellenőrzésére. A hatóságok a jövőben nemcsak a tiltott szerencsejátékok szervezőivel, hanem a velük együttműködő személyekkel szemben is eljárnak.
Ezentúl bírsággal lesz sújtható a hatóság által elrendelt internetes blokkolást nem végrehajtó kereső- és gyorsítótár-szolgáltató is. A bányászatról szóló törvény módosítása szabályozza az állam kutatási tevékenységét az alapkutatások elvégzése érdekében, segítve a kitermelés szempontjából kockázatos ásványkincsek kiaknázását.
Módosult a dohánykereskedelmi törvény is.
Ennek alapján legalább 300 ezer, de akár 2 milliárd forintos bírság lesz kiszabható a dohánytermék-nagykereskedővel szemben, ha a termékbemutatás bejelentését elmulasztja vagy azt a bejelentésben foglaltaktól eltérően folytatja.
Törvényi szintre emelték a veszélyhelyzeti rendeleteket
A parlament 135 igennel, 51 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot.
A változtatás célja, hogy a menekültügyben fenntartsa az eljárás külön szabályait, ezen felül megállapítja az Ukrajnából menekülők menedékjogi eljárás, elszállásolás és foglalkoztatás szabályait is.
Átmeneti jelleggel, de továbbra is biztosított marad az ukrán állampolgárok jogosultsága a táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra.
A szabályozás célja továbbá az ukrajnai válsággal összefüggően menekültnek minősített személyek részére nyújtott egészségügyi ellátási adatok folytonosságának biztosítása is.
Rezsivédelem biztosítása
Egy újabb módosítás értelmében a veszélyhelyzet idején bevezetett, a kiszabható bírság mértékére vonatkozó előírásokat – érdemben változatlanul – a fogyasztóvédelmi törvény fogja tartalmazni.
Az átállás a megújuló energiaforrásokra a jogalkotó szerint nemcsak a veszélyhelyzet időszaka alatt fontos, ezért a napelemes rendszerek telepítéséről szóló szabályok beépülnek a társasházi törvénybe.
A villamos energiáról szóló törvény módosításának célja a veszélyhelyzeti jogkörben bevezetett lakossági sávhatár törvényi rögzítése. A módosítás célja emellett az egyetemes szolgáltatókat ellátó földgázkereskedő által ellátandó rezsivédelmi szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó állami ellentételezés törvényi rögzítése.
Az energetikai versenyképesség növeléséről fogadtak el törvényt
Az Országgyűlés 134 igennel, 16 nem és 35 tartózkodás ellenében döntött az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításokról szóló törvényjavaslatról.
A törvény az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását szolgálja, az átültetés elmaradása esetén ugyanis a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon.
Az Európai Unió előírásaival összhangban a közlekedési megújulóenergia-felhasználás részarányának növelése érdekében szükséges a bioüzemanyagok mellett a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok bevonása is a tagállami célszám teljesítésébe.
Megvédik a kkv-kat
Ezenkívül átláthatóbbá válik az alvállalkozók kifizetése a parlament által kedden elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény módosításával.
Ezzel az állami építési beruházások során még inkább átláthatóvá válik, hogy kifizették-e az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozásokat.
Emellett a törvénymódosítás megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását, hogy a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozókat közvetetten, az alsóbb szinteken vonják be, ezáltal kerülve meg a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait.
A törvény egyik célja, hogy az állami építési beruházások megvalósítása során megteremtsék a teljes alvállalkozói lánc feltárásának lehetőségét az építtető ajánlatkérő számára.
A szabályozás nemcsak az alvállalkozók személyének, alapvető adatainak a feltárását írja elő, de az ellenértékből való részesedésük mértékét és a kifizetésük időpontját is, így az alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozások kifizetésének megtörténtéről is teljes körű átláthatóságot biztosít.
Fotó: PS
