Bukta a pert Strasbourgban Hadházy, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs - Jogosan vonták meg a tiszteletdíjat a vállalhatatlan viselkedésük miatt

Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke tájékoztatta pénteken a Szél Bernadett és Hadházy Ákos kontra Magyarország (27307/18. és 80686/17.), valamint a Szabó Szabolcs kontra Magyarország (48725/17.) ügyben meghozott határozatról.

Közölte: a kérelmezők az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke alapján azt kifogásolták, hogy a velük szemben az Országgyűlés plenáris ülésein tanúsított magatartásuk miatt kiszabott szankció - tiszteletdíj-csökkentés - a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joguk megsértését jelentette. Kifogásolták továbbá, hogy nem állt rendelkezésükre hatékony hazai jogorvoslat a házelnök döntésével szemben, megsértve ezzel az egyezmény 10. cikkével összefüggésben értelmezett 13. cikket.

A Szél Bernadett és Hadházy Ákos kontra Magyarország (27307/18.) ügy tényállása szerint 2017. május 29-én Szél Bernadett egy országgyűlési képviselőhöz kérdést intézett napirend előtti felszólalása során az MVM Zrt., valamint a "Paks II" atomerőmű-projektcég reklámkiadásaival kapcsolatban. A mögötte lévő padsorból Hadházy Ákos egy "a Paks II hálózata" feliratú transzparenst emelt fel, amelyen a közpénzek kedvezményezettjeinek nevei és fényképei, valamint a kapott összegek szerepeltek. A kérelmezőket a házszabály szerinti előzetes engedély hiányára tekintettel felszólították a transzparens eltávolítására, aminek nem tettek eleget.

A Szél Bernadett és Hadházy Ákos kontra Magyarország (80686/17.) tényállása szerint a kérelmezők 2017. november 20-án egy országgyűlési képviselő napirend előtti felszólalása közben fejezték ki véleményüket, amikor a kormánypárthoz tartozó képviselő "Mondjunk nemet a bevándorlási kvótákra!" címmel tartott felszólalást, ebben Szél Bernadettet politikai támogatással vádolta a kvóták kapcsán. Tiltakozásuk jeléül mindkét kérelmező a "Hazudik" feliratot helyezte el két papírlapon, amelyeket a felszólaló országgyűlési képviselő mögött tartottak a házelnöki pulpitus és a televíziós kamerák irányába. A kérelmezőket felszólították a demonstráció befejezésére, de ennek nem tettek eleget, csak a felszólalás végeztével tértek vissza helyükre.

A 48725/17. számú ügyben a kérelmező, Szabó Szabolcs, aki az adott időszakban független országgyűlési képviselő volt, az Országgyűlés 2017. április 4-ei ülésnapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló T/14686. számú törvényjavaslat zárószavazása során szirénát szólaltatott meg. Ennek következtében az Országgyűlés a zárószavazást mindaddig nem tudta megkezdeni, amíg a Terembiztosi Szolgálat munkatársa az ülést vezető elnök kérésére a képviselőtől át nem vette és az ülésteremből el nem távolította a szirénát.

Az összegzés szerint a kérelmezők mindhárom ügyben a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása során olyan magatartást tanúsítottak, amely ellentétes volt az Országgyűlés működését szabályozó belső eljárási renddel, ezért az Országgyűlés elnöke szankciót alkalmazott velük szemben. A kérelmezők minden esetben kérték a Mentelmi Bizottság eljárását, amely elutasította a kérelmeket. A bizottság eljárását követően a kérelmezők jogorvoslattal éltek az Országgyűléshez, beadványukban kérték a házelnök döntésének hatályon kívül helyezését. Az Országgyűlés minden esetben hatályában fenntartotta a házelnök döntését.

A közleményben az áll: a bíróság az Ikotity és mások kontra Magyarország ügyhöz hasonlóan megállapította, hogy a kérelmezők számára megfelelő jogorvoslat állt rendelkezésre, ugyanis a kérelmezők a házelnök döntésével szemben a Mentelmi Bizottsághoz fordulhattak, amelynek eljárása során lehetőségük volt álláspontjukat kifejteni, a bizottság pedig indokolt döntést hozott, emellett az Országgyűlés plenáris ülése is szavazott az ügyeikben.

- írta a sajtófőnök.

Tájékoztatása szerint a bíróság megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozás ugyan fennállt, de azt törvényes alapon nyugodott, az a parlament rendjének biztosításához, valamint más képviselők jogainak védelméhez fűződő legitim célokat szolgált. Figyelemmel arra, hogy a kérelmezők nem bizonyították, hogy véleményük kifejezésére házszabály szerinti eszközök - például felszólalás vagy módosító javaslat - nem álltak rendelkezésre, így a bíróság a szankció alkalmazását szükségesnek és arányosnak ítélte.

Hozzátette: a fenti ügyekben a képviselők ugyan eltérő eszközökkel fejezték ki politikai véleményüket (transzparens, tábla, sziréna), a bíróság értékelése következetes volt abban a tekintetben, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába történő beavatkozás törvényen alapult, az a kifejezés módjára, nem annak tartalmára irányult - amely területen az állam szélesebb mérlegelési mozgástérrel rendelkezik -, az alkalmazott szankciók pedig sem mértékükben, sem jellegükben nem haladták meg az arányosság követelményét.

Ennek megfelelően a bíróság egyik ügyben sem állapította meg az Egyezmény 10. cikkének megsértését és a kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánította.

- tartalmazza a közlemény.

Forrás/fotó: MTI