Ezt nyomná le Brüsszel Magyarország torkán: rezsicsökkentés kivezetése, családtámogatások megvágása és a multik profitjának növelése
Brüsszel megszüntetné hazánkban az árréscsökkentést és felszámolná a rezsicsökkentést, továbbá megvágná az otthonteremtési támogatásokat. Ha rajtuk múlna, a multik és a bankok a jövőben kevesebb adót fizetnének, tehát nőne a profitjuk. A javaslatok több pontja már felbukkant a Tisza Párt politikusainak, illetve tanácsadójának az érvelésében - írja a Magyar Nemzet.
Megjelent az Európai Bizottság Magyarországról szóló, 2025. évi országspecifikus ajánlásainak tervezete. A javaslatcsomagról június 20-án szavaz a pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN. Feltűnő, hogy bár az ajánlások eredeti célja kizárólag a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció, a bürokraták által írtak azon messze túlmutatnak mind megfogalmazásukban, mind tartalmukban. Brüsszel a célok meghatározása helyett ugyanis konkrét intézkedések megtételére hívja fel Magyarországot.
A 15 oldalas dokumentum hat pontja mélyütést jelentene a magyar emberek számára. Brüsszel javaslatai az Orbán Viktor vezette kormányok számos vívmányát törölnék el a munka világában elért eredményektől a rezsicsökkentésen és az otthonteremtés segítésén át a multik megadóztatásáig. Nézzük sorban, hogyan alakulna Magyarország kormányzása a jövőben a brüsszeli bürokraták elképzelései szerint!
Először is, az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy „Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”
Mindezt úgy összegezhetjük, hogy a bizottság a rezsicsökkentés felszámolására és az orosz földgáz és kőolaj kivezetésére szólítja fel hazánkat, utóbbi célkitűzés végrehajtásával pedig Ukrajna támogatásának árát ismét a magyar emberekkel fizettetné meg.
Másodikként érdemes kiemelni, hogy Brüsszel a kiskereskedelmi szektor szabályozási környezete kapcsán a hatósági árakat, az árrést korlátozó intézkedéseket és a kötelező akciókat kritizálja. Ez azt jelenti, hogy az árréscsökkentést és egyéb, a multikat sújtó és a fogyasztók pénztárcájára nézve kedvező intézkedéseket is kivezetnék.
Szintén a multikat védené Brüsszel azzal a megállapításával, hogy szerintük az adórendszer további torzulását okozza a szektorokra célzott különadók, extraprofitadók széles körű alkalmazása. Ezek ugyanis – a bürokraták meglátása szerint – aránytalanul sújtják a nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonú vállalatokat. A multikat sújtó különadók és a bankadó megszüntetése a nagyvállalatok profitját növelné, a többi adófizető terheit viszont fokozná.
Mindemellett Brüsszel az otthonteremtési támogatások jelentős szűkítésére, vagyis a magyar családokat segítő intézkedések kivezetésére szólította fel a kormányt. A bürokraták szerint a magyar otthonteremtési támogatások „nagyvonalúak”, és „nem célzottak”, „torzítják a lakáspiacot”, ezért arra hívnak fel, hogy a kormány nyújtson „célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak” – azaz, rengeteg család számára szüntesse meg a kedvezményeket.
Jóllehet 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma közel egymillióval magasabb, de ez még mindig nem győzte meg az Európai Bizottságot. Brüsszel tehát tovább támadja a teljes foglalkoztatottságot eredményező magyar intézkedéseket, és többféleképpen kritizálja a szakképzés fejlesztését, illetve direkt módon támadja a munkanélküliségi ellátások korábbi, aktivitásra sarkaló átalakítását.
Végül azt is érdemes megjegyezni, hogy Brüsszel olyan intézkedéseket vár a magyar kormánytól, amelyekhez a nekünk járó forrásokat politikai okokból visszatartja. Ennek jegyében azt írják, hogy hazánk „(…) sürgősen gyorsítsa fel a REPowerEU fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, aminek érdekében mielőbb hajtsa végre az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok (ERFA, IÁA, ESZA+, KA) végrehajtását”. Mindez azért is cinikus, mert a fenti programok végrehajtását – Ursula Von der Leyen bevallása szerint is – valójában politikai okokból akadályozza az Európai Bizottság évek óta.
Figyelemreméló, hogy a mostani bizottsági javaslatok közül több is felbukkant már a Tisza politikusainak, illetve tanácsadóinak érvelésében.Gerzsenyi Gabriella európai parlamenti képviselő – aki korábban maga is ilyen brüsszeli ajánlásokon dolgozott – élesen kritizálta a rezsicsökkentést, akárcsak Bódis Kriszta, a Tisza Párt társadalompolitikai szaktanácsadója.
A multik terheinek csökkentését többször szorgalmazta a privatizációban kulcsszerepet játszó Raskó György, Magyar Péter tanácsadója, aki kiállt a kiskereskedelmi különadó eltörlése mellett. Néhány napja az adórendszer átalakítása mellett érvelt Kollár Kinga, a Tisza Párt uniós képviselője, kifejezetten a különadókat emlegetve.
A Magyarországnak járó források visszatartásának nyilvánosan örülő Kollár Kinga egyébként kedden kritika nélkül osztotta meg Brüsszel Magyarországról szóló programját. Az árrések korlátozását pedig a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is kritizálta, aki emlékezetes módon tojáshiánnyal hergelt a húsvét előtti hetekben, amiből nem lett semmi.
Forrás: Magyar Nemzet
Vezető kép: MTI
