Kapu Tibor: szeretnék minden magyarhoz szólni a világűrből
Kapu Tibor és az Axiom-4 személyzete. Fotó: NASA
Tegnap, június 25-én, 8 óra 31 perckor kezdetét vette az Axiom-4 küldetése, amelynek tagja a magyar Kapu Tibor is. A kutatóűrhajós ma újabb üzenetet küldött a magyaroknak a világűrből.
Kapu Tibor üzenetét azzal kezdte, hogy "szeretne minden magyarhoz szólni a világűrből".
A kutatóűrhajós azt is elmondta, hogy
Az egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy az egész küldetés és felkészülés során, hogy amikor a várakozás pillanatai megtörténtek otthon, a kis országunkban, akkor nem lehettem veletek.
Kapu elérzékenyülve úgy folytatta, hogy
Természetesen hálás és büszke vagyok, hogy magyarként itt lehetek. És tényleg egy különleges érzés volt percekkel ezelőtt látni a kis országunkat a világűrből. Remélem, hogy ti is ennyire büszkék lesztek erre a küldetésre, mint én.
Kutatóűrhajósunk búcsúzóul úgy köszönt el tőlünk, hogy "még találkozunk".
Kapu Tibor magyaroknak küldött üzenete itt láthatják:
Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgál a HUNOR program keretében a magyar űrmisszió során - közölte a HUN-REN Kommunikációs Főosztálya csütörtökön az MTI-vel. A közleményben kiemelték, hogy a magyar kutatóűrhajós által vizsgált szenzorokat a gyógyászatban, a robotikában és a videójátékokban is alkalmazzák. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kísérletének eredménye hasznos lehet az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor - írták. A tájékoztatás szerint a HUNOR IMU-DRS (IMU - Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék.
Fotó: NASA
A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt. A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat. "Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni" - idézték a közleményben Kornyik Miklóst, a projekt vezetőjét, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársát. A kutatás az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában segíthet, valamint a Nemzetközi Űrállomás szempontjából is hasznos lehet.
A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk
- tudatta a HUN-REN Rényi kutatója.
Hozzátette:
az IMU szenzorok felhasználási területe széles körű, a gyógyászat, a robotika, a videójátékok, a repülőszimulátorok és a különböző fitnesz eszközök esetében is jó szolgálatot tesznek, így a velük kapcsolatos kutatások emiatt is indokoltak. A szenzorral kapcsolatos új tudás ugyanis hasznára válhat a különböző IMU-kal dolgozó szakterületeknek is.
Mint írták, a kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget - olvasható a közleményben.
