Pesti Srácok

Orbán Viktor: a NATO-csúcson csatát nyertünk

Orbán Viktor: a NATO-csúcson csatát nyertünk
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály

Sokkal jobbnak értékelte a szerdai hágai NATO-csúcsot az egy évvel ezelőttihez képest a miniszterelnök a Patrióta csatornának adott interjújában, amelyben azt mondta: a csúcstalálkozón győztek, csatát nyertek azok az országok, amelyek nem Ukrajnával, hanem a NATO megerősítésével akartak foglalkozni. Orbán Viktor részletesen beszélt a csúcs eredményeiről.

A kormányfő úgy értékelt: az egy évvel ezelőtti NATO-csúcs Washingtonban teljes tévútra lépett, mert az a találkozó Ukrajnáról szólt, és nem arról, hogy a NATO magát hogyan tegye erősebbé. "Ez most megfordult. Azt is mondhatnám, hogy győztünk, igaz csak egy csatát nyertünk, nem a háborút" - fogalmazott, hozzátéve: most felülkerekedtek azok az országok, amelyek nem akartak foglalkozni Ukrajnával, mondván, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ezért nem kell meghívni az ukrán elnököt, és nem is kell erről a témáról beszélni. Jelezte: a záródokumentumba se került be erről szinte semmi. Hangsúlyozta: felülkerekedtek azok, akik azt mondták, hogy a NATO-csúcson arról kell beszélni, hogy lesz Európa erősebb. "Mi a győztes csapatban voltunk a mai napon" - mondta, megjegyezve, hogy bár a magyar virtus is sokat ér, de úgy könnyebb nyerni, ha az Egyesült Államok elnöke is a "mi táborunkban van". Az amerikai elnök és Magyarország mellett ide sorolta a török elnököt, az albánokat és a horvátokat is. Felhívta a figyelmet arra is: a NATO-csúcson az európaiak továbbra is háborúpárti, ukránpárti álláspontot képviseltek, holott értékelése szerint Ukrajna nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg, kockáztatja Európa biztonságát. Orbán Viktor arra figyelmeztetett: csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson "nehéz menet" lesz, mert "ott úgy kell csatáznunk, hogy nincs velünk az amerikai elnök."

Orbán Viktor
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Úgy értékelt: az európaiak folytatni akarják a háborút, és a csütörtöki EU-csúcson majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében ezt meg is erősítik majd, ezért ott a békepártiaknak ügyesen kell majd manőverezniük. Arról, hogy a csúcstalálkozón a NATO-tagok megerősítették azt a megállapodást, hogy a következő tíz évben, 2035-re GDP-jük öt százalékát védelemre és biztonságra fordítják, a miniszterelnök azt mondta: Magyarország ezt azzal a feltétellel tudja teljesíteni, hogy Európai Uniónak át kell alakítania a költségvetési szabályozási rendszerét. Emlékeztetett: ma van az unióban egy költségvetési szabályozás, amely megmondja például, hogy mit és hogyan lehet elszámolni és mekkora lehet a hiány, ezt pedig a pénzpiacokon komolyan veszik, ez alapján minősítik az országokat, állapítják meg a hitelképességet.

Orbán Viktor: bőven maradt még munka

Értékelése szerint uniónak nagyobb teret kell adnia a tagállamoknak, és akkor ki lehet gazdálkodni az 5 százalékos GDP-arányos honvédelmi fejlesztést. Arra is felhívta a figyelmet: Magyarország előnyben van, hiszen már 2016-2017-ben megindította a haderőfejlesztést a németekkel együttműködésben. Magyarország hadiipara jobb állapotban van, fölkészültebb, és nemcsak kiadást jelent a számunkra, hanem majd bevételt is jelenteni fog, tehát nem könnyen, de meg lehet csinálni ezt az 5 százalékot - értékelt a kormányfő. Jelezte: Magyarországnak rengeteg dolgot kell még pótolnia. "Sokat dolgoztunk az elmúlt 15 évben, de még a következő 10 évre is bőven maradt munka" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországnak foglalkoznia kell a közlekedés fejlesztésével, az egészségüggyel, az oktatással és a hadsereggel is, ezért nem egyszerű dolog előteremteni egy magasabb katonai költségvetés fedezetét.

Figyelmeztetett: ha ukránbarát kormány lenne Magyarországon, akkor ezt a pénzt nem Magyarországra költené, hanem Ukrajnába vinné. Azonban nemzeti kormányunk van, így ezt az 5 százalékot úgy fogjuk felhasználni hadiipari fejlesztésre, hogy a hangsúly nem a hadin, hanem az iparin lesz, azaz a magyar ipar egy extra lökést kap ebből a pénzből - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Donald Trump amerikai elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel külön is áttekintettek "néhány nehezebb biztonsági kérdést" a holland király által adott keddi vacsorát megelőzően. Elmondta: Magyarország nevében üdvözölte az amerikai elnök visszatérését, és jelezte, hogy folytatják az együttműködést, illetve megerősítette azt az álláspontját, hogy Európának az orosz-ukrán háború ügyében teljes mellszélességgel támogatnia kell az amerikai elnök békekezdeményezését.

Hangsúlyozta: rajta kívül alig van olyan európai vezető, aki ne rúgott volna bele a Donald Trumpba, amikor még ellenzékben volt, így ez "okoz némi nehézséget" az ilyen csúcstalálkozókon. Ezzel szemben ők régi barátként tudták üdvözölni egymást az amerikai elnökkel, akit már 2015-16 óta támogattak. Így nem volt olyan rossz mondat, amit hirtelen el kellett volna feledtetni - mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország egy hűséges ország, egy lojális nemzet, ahol a barát barát marad, amíg arra méltatlanná nem válik, ezzel szemben Nyugat-Európában üzleti jellegű a politikai kultúra.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.