Pesti Srácok

Összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel Belgrádban

Szerbiai tüntetés
Belgrádi csata

Egyre erőszakosabbá válnak a tavaly óta tartó szerbiai tüntetések. Hogy miért izzik megint a Balkán, azt egy kicsit bonyolult átlátni, már csak azért is, mert jelenleg a tüntetők sem tudják, hogy mégis miért indultak a demonstrációk. De semmi baj, a színes forradalmakkal mindig így kezdődik.

Tavaly ősszel indult az egyetemisták tüntetéssorozata Szerbiában. A kiváltó ok, az Újvidéki állomás összeomlása volt, melyben tizenhat ember vesztette életét, tragikus esemény, de a demonstrációkat bármi elindíthatta volna. Itt ugyanis inkább ürügyet kellett volna írnunk. Amint látható ugyanis, azóta ez már szinte szóba sem kerül a tüntetéseken. Ahogyan ez a színes forradalmaknál lenni szokott, a jelszavak itt is gyorsan megváltoztak, és a tragédiát, amely az utcára vezette az embereket hamar elfelejtették, hogy elvontabba fogalmak, mint szabadság, egyenlő jogok és európaiság kerüljenek a transzparensekre.

A tüntéssorozat legnagyobb eseményére már idén márciusban került sor, amikor több mint százezer ember csapott csatlakozott a demonstrációhoz, többen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt és vízágyút is bevetettek. A jelenlegi megmozdulások már az akkor őrizetbe vett egyetemistákról szólnak. Nándorfehérváron (jó, jó, legyen Belgrád), Nilsben és Újvidéken is az egyetemek és a bíróságok elé vonult a tömeg, hogy a szabadon bocsájtásukat követeljék.

A legsúlyosabb összecsapásokra most is a fővárosban került sor. A tüntetés békésen indult, de annak hivatalos befejezését követően eszkalálódott a helyzet. A rendőrség állítólag ismét könnygázt vetett be, több tucat embert őrizetbe vett. A demonstrálók egyrészt azt követelték, hogy a köztársasági elnök oszlassa fel a szerbiai parlamentet, hogy előrehozott választásokat lehessen kiírni, másrészt pedig azt szeretnék elérni, hogy a belügyminisztérium számolja fel az elnöki palota és a parlament közötti parkban kialakított sátortábort, ahol már hónapok óta egyetemista „ellentiltakozók” tartózkodnak, és ami miatt április 11-től Belgrád központját lezárták. A hallgatók a héten közölték, amennyiben nem teljesülnek követeléseik, a polgári engedetlenség minden eszközével élni fognak annak érdekében, hogy megóvják „a szabad és törvényes demokratikus rendszerhez való alapvető jogukat”. A tüntetés egészen este 9 óráig békésen zajlott, amikor is a diákok szimbolikusan levették fényvisszaverő mellényeiket, és kijelentették:

Ez már nem a mi tüntetésünk.

Ezt követően eszkalálódott a helyzet, a résztvevők egy része palackokkal és kövekkel dobálta meg a rendőröket, egyes beszámolók szerint a rendőrök ekkor vettek be könnygázt. A tiltakozás alatt újabb egyetemistákat vettek őrizetbe, miközben azok igyekeztek Belgrád főbb csomópontjait lezárni, de több vidéki nagyvárosban is zavargások zajlottak. Csak vasárnap nyolc embert tartóztatott le a rendőrség Szerbia alkotmányos rendje és biztonsága elleni cselekmények előkészítésének bűntette elkövetésével.

A könnygáz esetében az llítólagon van a hangsúly. Ahogyan ugyanis a színes forradalmaknl lenni szokott, most is nagyon gyorsan elterjedtek az álhírek a hatóságok erőszakossgával kapcsolatban. Félre értés ne essék, nem bízunk annyira a szerbek nyugodtságában, azonban jelenleg nem lehetünk benne biztosak, hogy a túlkapások valóban megtörténtek.

Az Igazságügyi Minisztérium ezért  szemben közleményben jelentette, hogy a diáktüntetések résztvevőinek állítása valótlan és alaptalan, valamint szerintük pánikot kelt a lakosság körében. Kiemelték, hogy a rendőrség és az ügyészség törvényesen járt el, ezért a megmozdulások a hatóságok munkáját akadályozzák. Felszólították az állampolgárokat, hogy ne dőljenek be a félretájékoztatásnak, valamint figyelmeztették a szervezőket, hogy vállaljanak felelősséget hamis információk terjesztéséért, melyek veszélyeztetik a közrendet.

 

 

 

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)