Pesti Srácok

Rácsok mögött a Lánchíd-botrány főszereplője

Rácsok mögött a Lánchíd-botrány főszereplője

Letöltendő börtönbüntetést kapott a Soros-hálózat hazai illusztrisának testvére, Vig Mór, akit a bíróság most hetvenmillió forintos csalássorozatban talált bűnösnek. Neve a Karácsony Gergely főpolgármester által vezérelt, korrupciógyanús Lánchíd-felújítás kapcsán vált ismertté. Sajtóhírek akkor arról szóltak, hogy a főváros kasszájából közel egymilliárd forint közpénzt kaparintott meg.


Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság a Lánchíd-botrányban is érintett Vig Mórt, akit ezúttal egy hetvenmillió forintos csalássorozatban találtak bűnösnek. Az ítélet még nem jogerős.

Vig Mór testvére nem más, mint az a Vig Dávid, aki hosszú éveken keresztül korrupcióval vádolta a magyar kormányzatot, a hazai igazságszolgáltatás ügyében pedig éles kritikákat hangoztatott. Tehette, hiszen 2011 és 2016 között Soros György alapítványának, vagyis az Open Society Foundations Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott, majd az ELTE kriminológiai tanszékén kapott katedrát, hogy aztán a Soros-hálózat hazai zászlóshajójának, az Amnesty International Magyarországnak legyen 2018-ban az igazgatója. 

Testvérét, Vig Mórt ezúttal két társával együtt állították bíróság elé. Harmadik társuk ellen nemzetközi körözés van hatályban.

 

 

Ajánljuk még

Az angolszász civilizáció egyedül akarja uralni a világot – Loránt Károly közgazdász és az Öreg

Az Öreg 2024 július 12.
Az angolszász harc a világuralomért részben békés eszközökkel folyik, máshol valódi háborúba torkollik. Szoktuk ezt háttérhatalomnak is nevezni, de pontosabb a neoatlantizmus és a mondializmus. Mind a kettő az angolszászok vezette katonai és politikai tömb győzelme után kialakult világrendet jelenti és az azt hirdető, népszerűsítő ideológiát. Loránt Károly közgazdász volt az Öreg vendége.

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.