Pesti Srácok

Románia felnőtt lakosságának több mint egyharmada funkcionális analfabéta, de a matek még ennyire sem megy jól

Románia felnőtt lakosságának több mint egyharmada funkcionális analfabéta, de a matek még ennyire sem megy jól

Románia felnőtt lakosságának több mint harmada részben, vagy teljes mértékben funkcionálisan analfabéta, a matematikai alapkészségek terén pedig a 40 százalékot közelíti az elégtelen kompetenciákkal rendelkezők aránya - derült ki a bukaresti oktatási minisztérium által 2023-ban megrendelt, az Edupedu.ro szakportál által nyilvánosságra hozott felmérésből.

Az IRES közvéleménykutató intézet, valamint a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) által közösen végzett kutatás során több mint 4000, 15 év feletti embernél hétköznapi élethelyzetekben is előforduló "feladatokkal" (egy űrlap kitöltése, grafikon értelmezése, hirdetés elolvasása) tesztelték az írásértést és számtani készségeket. A szövegértésnél a résztvevők 20,1 százaléka nem érte el az alapvető készségi szintet, további 17 százalék pedig csak részlegesen értette, amit olvasott.

A matematikai készségek terén még rosszabb volt a helyzet: 27,5 százalékál teljes, további 10,9 százaléknál részleges tudatlanságot mértek. A nemek közti eltérés nem volt számottevő. A falusiak esetében viszont csaknem 9 százalékponttal rosszabb a helyzet a szövegértés terén a városlakókhoz képest, a számtani készégek terén pedig 6 százalékpontos a falusiak lemaradása. Igazán meghatározó különbséget - ami a városiak és falusiak közti eltérést is befolyásolja - az iskolázottság függvényében észleltek a kutatás készítői: a legfeljebb 8 osztályt végzett alanyoknál 43 százalékos, a középiskolát végzetteknél 14 százalékos, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőknél pedig 6,5 százalékos volt a funkcionálisan analfabéta válaszadók aránya.

Az Edupedu azt is kiemelte, hogy megalapozatlan "mítosznak" bizonyult az a - kommunizmus iránt nosztalgiát táplálók által terjesztett - nézet miszerint "régen komolyabb volt az iskola" Romániában: a súlyos funkcionális analfabetizmus aránya több mint kétszer akkora (43 százalék) a 65 év felettiek körében, mint a 35 év alattiak (20 százalék) esetében.

Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.