Pesti Srácok

Szijjártó Péter: a visegrádi együttműködés mindig is a magyar külpolitikai stratégia középpontjában állt

Szijjártó Péter: a visegrádi együttműködés mindig is a magyar külpolitikai stratégia középpontjában állt

A visegrádi együttműködés erősítése mindig is a magyar külpolitikai stratégia középpontjában állt, ezen együttműködés elnehezülésén minden résztvevő állam sokat veszít, ezért fontos lenne a kapcsolatok helyreállítása, amire most látszik is remény - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pozsonyban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a V4 Üzleti Fórum zárókonferenciáján mindenekelőtt leszögezte, hogy a visegrádi négyek közötti együttműködés erősítése mindig is a magyar külpolitikai stratégia középpontjában állt, azonban ezen a téren az utóbbi időszak nem volt egyszerű.

Szavai szerint ennek fő oka nem a résztvevő országok kormányai közötti nézeteltérésekben keresendő, ugyanis a V4-ek eddigi legnagyobb sikerét, a kötelező európai uniós migrációs kvóták eltörlését éppen akkor tudták elérni, amikor a négy miniszterelnök négy különböző pártcsaládhoz tartozott.

Úgy vélekedett, hogy a közös munka elnehezülése mögötti valódi ok az, hogy bizonyos politikai vezetők feladták azt a korábbi gyakorlatot, hogy a különböző álláspontok tiszteletben tartása mellett inkább a kölcsönös előnyökkel járó területekre fókuszálnak.

PestiSracok facebook image

"A visegrádi együttműködés nehézségei végül sok lehetőség elvesztéséhez és sok növekedési potenciál elvesztéséhez vezettek. És szerintem ez nem is csak a mi nemzeti érdekeinkkel ellentétes, hanem a V4-országok érdekeivel is" - figyelmeztetett.

Ezért köszönetet mondott azoknak, akik a politikai nehézségek ellenére életben tartották a szövetséget a mai napig, köztük azon üzleti szereplőknek, akik mindig a józan észt és a racionalitást képviselték.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy minél erősebb a visegrádi együttműködés, annál jobb mindenkinek. Ezzel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy tavaly először fordult elő, hogy Csehország, Lengyelország és Szlovákia is Magyarország öt legfőbb kereskedelmi partnere között volt.

Felszólalásában rámutatott, hogy az utóbbi évek a krízisekről szóltak, a világgazdaság többször is a feje tetejére állt, azonban Közép-Európa rendre megerősödve került ki ezekből a válságokból.

"Minél erősebb és szorosabb az együttműködésünk, s minél kevésbé ideologizáljuk és politizáljuk át a gazdasági kapcsolatokat, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a következő világpolitikai és -gazdasági korszak legerősebb szereplői között legyünk" - fogalmazott.

Továbbá kiemelte, hogy a négy ország össznépessége meghaladja a 62 millió főt, ennél Európában csak Németországban és Franciaországban élnek többen, az összterületük pedig 533 ezer négyzetkilométer. "Összesített GDP-nk 500 milliárd dollár évente. Ezzel a 16. helyen állunk a világon, ami azt jelenti, hogy ha egy ország lennénk, (…) akkor a G20 tagjai lennénk" - tette hozzá.

A miniszter arra is kitért, hogy a V4-ek összesített kereskedelmi forgalma évi 1660 milliárd dollár, ennél csupán Németországé magasabb az Európai Unióban, ráadásul Németország több mint kétszer akkora kereskedelmi forgalmat bonyolít le a visegrádi országokkal, mint Franciaországgal.

"Tisztában kell lennünk ezen képességeinkkel és ezen számokkal, amikor is a visegrádi együttműködés gazdasági erejéről beszélünk" - jegyezte meg.

"Mindezek alapján, és mivel inkább gyakorlati szempontból nézem az együttműködésünket, szerintem nem csoda, hogy egyértelműen támogatjuk a visegrádi együttműködést"- összegzett.

Végül pedig pozitív reményeinek adott hangot a V4-együttműködés jövőjével kapcsolatban, különösen a lengyel elnökválasztásra vagy a közelgő cseh választásokra vonatkozó előrejelzésekre tekintettel.

Forrás/Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.