Pesti Srácok

Ami már nem tér vissza... - Közösségi fotóarchívumot és kiállítást hoznak létre a parajdi sóbányáról 

Ami már nem tér vissza... - Közösségi fotóarchívumot és kiállítást hoznak létre a parajdi sóbányáról 
Mára minden bizonnyal megsemmisült kápolna a parajdi sóbánya gyomrában

A Parajdi Sóbánya Emlékezete néven közösségi fotóarchívumot hoznak létre a vízzel elárasztott parajdi sóbányáról, amely az egykoron népszerű székelyföldi turisztikai létesítménnyel kapcsolatos fényképeket, videókat, emlékeket összesíti.  A Parajdi Sóbánya Emlékezete közösségi archívumnak magyar és román nyelvű Facebook-oldala is készült.

A Parajdi Sóbánya Emlékezete néven közösségi fotóarchívumot hoznak létre a vízzel elárasztott parajdi sóbányáról, amely az egykoron népszerű székelyföldi turisztikai létesítménnyel kapcsolatos fényképeket, videókat, emlékeket összesíti. A gyűjteményből a bányakatasztrófa évfordulójára kiállítást is terveznek - nyilatkozta a projekt kezdeményezője, Parajdi Kálmán Endre a Maszol hírportálnak. 

Parajd
Parajd, 2025. május 28.; fotó: MTI/Veres Nándor

Közölte, a projekt célja, hogy összegyűjtse és megőrizze mindazokat az emlékeket, amelyek a parajdi sóbányához kötődnek - legyen szó kirándulásról, gyógyulásról vagy családi látogatásról. Parajdi Kálmán Endre szerint a sóbányába látogatók többsége készített felvételeket, amit az is bizonyít, hogy amikor májusban megtörtént a bányaszerencsétlenség, a közösségi oldalakat ellepték a kirándulások, gyógykezelések alkalmával készült fényképek.  

Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy érdemes volna egy helyre összegyűjteni ezeket  

- mondta. A közösségi emlékgyűjtés elkezdődött, a Parajdi Sóbánya Emlékezete közösségi archívumnak magyar és román nyelvű Facebook-oldala is van, ott kérik a sóbányával kapcsolatos fényképeik, történeteik, utazási és gyógyulási élményeik megosztására a létesítmény korábbi látogatóit.  

Azzal a céllal, hogy együtt őrizhessük meg, ami már nem tér vissza 

- szól az indoklás. Mint írják, különösen várják a fekete-fehér vagy szkennelt papírképeket, emlékeket bányászcsaládoktól, leszármazottaktól, turistáktól és a gyógyulásról szóló történeteket, asztmás vagy más légúti betegségből felépülők élményeit. A kezdeményező az összegyűlt anyagot a jövőben egy weboldalon kívánja összegyűjteni, ahol különböző szempontok szerint lehet majd böngészni.  

A hosszabb távú cél egy állandó kiállítás berendezése  

- mondta.  

Szeretném elérni, hogy ezek a képek, emlékek ne kallódjanak el, valahogy őrizzük meg őket, hiszen aki a múltját nem ismeri, annak nincs jövője 

- mondta Parajdi Kálmán Endre. 

Parajd archívuma politikamentes lesz

Hangsúlyozta, hogy kezdeményezése mögött nem áll támogató vagy szervezet.  

Nincsen emögött sem pénz, sem párt 

- fogalmazott, de amennyiben tárhelyre lesz szükség az anyagok tárolásához, bizonyára szüksége lesz anyagi támogatásra. Elmondta, turisztikai vállalkozóként megérti, hogy mindenki az idegenforgalom helyzetét "fájlalja", ám szerinte a bánya történelmi jelentőségét, az egészségügyi kezeléseket és a bányászokat ért csapást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Fontosnak tartja, hogy a Hargita megyei településsel kapcsolatosan pozitív kezdeményezés is napvilágot lásson, mivel a híradások zömére nem ez jellemző.  

A fotókat, videókat a projekt magyar vagy román nyelvű Facebook-oldalán (parajdi.sobanya.emlekezete - memoria.salinei.praid) várják, ahol egy űrlap kitöltésével bárki beküldheti a sóbányával kapcsolatos emlékeit. 

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.