Pesti Srácok

Kinek jó az Otthon Start lakáshitel? Mutatjuk!

Kinek jó az Otthon Start lakáshitel? Mutatjuk!

Balogh László elmagyarázza, mit tehet egy huszonöt éves fiatal, aki lakásvásárlásra szánja el magát.

Szakértő magyarázza el a kormány hivatalos Facebook-oldalán, hogy kikre szabták és mire lehet használni a nemrég bevezetett fix három százalékos Otthon Start hitelprogramot.

„Ha van egy 25 éves lány, aki egy kisvárosban lakik a szüleivel és bruttó 540 ezer forintot keres és szeretne elköltözni otthonról, akkor ő akár 30 millió forintos lakáshitelt is kaphat kedvező kamatozással. Ha ennek a hitelnek a segítségével szeretné megvenni az első lakását, akkor 3,3 millió forintra is szüksége lesz önrész formájában”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ismertette, az illető ebből az összegből akár egy 35 négyzetméteres új lakást is vehet abban a kisvárosban, amiben lakik, de ha használt lakásban gondolkodik, akkor egy 70-80 négyzetméteres ingatlan is kijöhet belőle.

„Tegyük fel, hogy a példámban szereplő fiatal lány még a hitelfelvétel előtt örököl egy 14 millió forintos ingatlant. Még ez sem lehet akadály a fix három százalékos lakáshitel igénylésekor, mert ha az ingatlan értéke kevesebb, mint 15 millió forint, akkor ezt nem kell figyelembe venni meglévő ingatlantulajdonként. A példánkban szereplő kisvárosban élő fiatal lány számára problémát jelentene a 3,3 millió forintos önrész előteremtése, akkor erre munkáshitelt is fel tud venni. Ennek az ára mindössze annyi, hogy a 4 millió forintos kamatmentes munkáshitel törlesztőrészletének az összege havonta 33 ezer forint, ennyivel többet kell fizetnie a példában szerető fiatalnak”

– jelezte a szakértő.

Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!